Kedves Látogató!
A blogunk egyik fő célkitűzése a litéri lakosok vagy litéri ősökkel rendelkezők családtörténeti kutatásainak segítése az adattárak és digitalizált dokumentumok által. Az alábbi rövid tájékoztatóval szeretnénk bemutatni a laikus kutatónak, hogy milyen módon kell hozzákezdeni a családtörténeti kutatáshoz, hogy megrajzolhassuk családfánkat:
- Kezdjük a családunk körében a kutatást!
Első körben a családi és rokoni környezetben kell utánakérdezni felmenőink adatait illetően. A szülők, nagyszülők emlékezetében még sok fontos információ élhet az elődeinkről, amik segíthetik a kutatást. A családtörténet-kutatáshoz a legfontosabb adatok, az ún. anyakönyvi adatok: születés, házasságkötés és halálozás, amelyeknek időpontját és helyszínét fontos megtudnunk. Külön hangsúlyt kell fektetni a halálozás adataira, mert arra jobban emlékeznek a leszármazottak, és ugyanúgy jó kiindulási pont lehet! - Keressük meg az otthon fellelhető dokumentumokat!
Érdemes körülnézni a szülők, nagyszülők poros emlékdobozkáiban, amelyek értékes dokumentumokat rejthetnek róluk és felmenőinkről. Az igazolványok, bizonyítványok, anyakönyvi kivonatok, keresztlevelek, szerződések stb. mind-mind számos adatot adhatnak nekünk a kutatás kezdetekor. - Rajzoljuk le egy ábrán az így összegyűjtött családfánkat!
Fontos, hogy az anyakönyvi adatokkal együtt készítsük el a családfát, mert akkor lesz könnyen átlátható a további kutatás. Mindezt elkészíthetjük egy nagyobb méretű lapon is, de érdemes élni a családfa-szerkesztő programok (pl.: Family Tree Maker, Family Tree Builder, Ahnenblatt, stb.) és weboldalak (Ancestry, MyHeritage, Family Search, stb.) adta lehetőségekkel, amik sokkal átláthatóbbá teszi az adatgyűjtést. - Kezdjük meg a kutatást az internetes adatbázisokban!
Szerencsére számos interneten elérhető forrás áll már rendelkezésünkre, amelyek száma folyamatosan gyarapodik. Családunk múltjának kutatása során az első akadályt a nagy- és dédszüleink adatai jelenthetik, mivel ők nagy eséllyel a polgári anyakönyvezés bevezetése után (1895. október 1.) születtek. A levéltárakban a törvényi korlátozások mellett az állami születési anyakönyvek kutatásához 130 évnek, a házassági anyakönyvekhez 86 évnek, a halotti anyakönyvekhez pedig 30 évnek kell eltelni. Ezért a legkiválóbb segítségünk az amerikai Family Search adatbázisai, amelyek töredékesen, de az egész csonka országra kiterjedően biztosítja a kutatást 1895 és 1980 között. Ugyanezen weboldal nyújt segítséget a korábbi időszak kutatásában a kereshető adatbázisával, amelyben a magyarországi római katolikus és református kereszteléseket kutathatjuk akár a XVII. századtól 1895-ig bezárólag. A Family Search katalógusából pedig mára szinte bármely felekezeti és állami anyakönyvet kikereshetjük, melyek digitalizált képkockáit néhány kattintás után kutathatjuk is.
További segítséget nyújthatnak még az alábbi adatbázisok:
- Hungaricana - Közgyűjteményi portál
- Arcanum - Kézikönyvtár
- Arcanum - Digitális Tudománytár (előfizetéses, könyvtárakban, levéltárakban ingyenes!)
- Adatbázisok Online
- Magyar Családtörténet-kutató Ecsesület (MACSE)
- Az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) Gyászjelentés Gyűjteménye (1840–1990)
- Az I. világháborús hősi halottak, sebesültek és hadifoglyok adatbázisa
- A II. világháborús hadifogoly adatbázis
- A Hadtörténeti Intézet és Múzeum honvéd és csendőr adatbázisa
- A megyei és egyházi levéltárak adatbázisai
- és jelen blog weboldal is... - Kutassunk a levéltárakban!
Családunk történetének a feltárása érdekében szükséges lehet a levéltári kutatás, mivel az anyakönyveken túl számos irattípus segítheti a kutatásunkat, mint például az összeírások, nyilvántartások, szerződések, stb. - Ne ragadjunk le az oldalágakon!
Az amatőr kutatók gyakran esnek abba a hibába, hogy elkezdik gyűjtögetni az ősök testvéreit, gyermekeit, ami jelentősen lelassítja a kutatást. A gyors egyenesági (vérségi) családfa elkészítéséhez létezik egy praktikus gyakorlat: a "születés-házasság kombinációs kutatás". Azaz, ha megtaláljuk egy felmenőnk születési anyakönyvi bejegyzését, akkor a házassági anyakönyveket attól a naptól kezdjük el visszafelé böngészni a szülők házasságkötésének meglelése végett (ti. a régi időkben ritka volt a gyermekek születése utáni házasságkötés). A házasságkötés anyakönyvi bejegyzése általában tartalmazza legalább a házasulandók életkorát, így ismét a születési anyakönyvekben folytathatjuk a keresést. Szerencsés esetben ezzel a módszerrel akár néhány óra alatt vissza lehet vezetni egy-két ágat a XVIII. századig. Fontos, hogy a házasságkötés legtöbbször a menyasszony lakhelyén történt, de az esküvő után a férj lakhelyén éltek tovább, így ez kissé megnehezítheti a kutatást.
