2015. február 22., vasárnap

206 éve szentelték pappá Seffer Józsefet


Seffer József
(1785-1840)

Seffer József hajmáskéri plébános pappá szentelésére 206 évvel ezelőtt 1809. február 22-én került sor Veszprémben, mely ceremóniát szentkirályszabadjai Rosos Pál veszprémi megyéspüspök végezte.

Seffer József a Tolna vármegyei Kajdacson született 1785. október 14-én, Seffer István uradalmi számtartó és Fülöp Klára szülők gyermekeként.

Tanulmányait Szombathelyen végezte, ahol fizikát is tanult, majd felszentelése után Keszthelyen káplánként kezdte meg papi szolgálatát. A plébánosi feladatok ellátásával Hajmáskérre helyezték, ahol 1812. június 1-től adminisztrátorként, majd 1819. augusztus 28-tól plébánosként látta el a lelkek gondozását, köztük a litéri katolikus hívekét is. A teljes plébánosi működése a hajmáskéri plébániához és fíliáihoz kötötte, és ez a közösség volt az, ahonnét nyugalomba vonult 1838. október 14-én. Utolsó éveit a veszprémi Aggpapok Házában töltötte, ahol 1840. október 30-án visszaadta lelkét a Teremtőnek.

További információk a Litért gondozó katolikus plébánosokról:
***
Felhasznált irodalom

Bejegyezte: dátum:
Címkék:

2015. február 21., szombat

130 éve született Hümpfner Tibor


dr. Hümpfner Tibor Antal
(1885-1966)

Hümpfner Tibor Antal ciszterci szerzetes és fűzfőgyártelepi római katolikus plébános 130 évvel ezelőtt 1885. február 21-én született a Bács-Bodrog vármegyei Katymáron, Hümpfner Antal és Temmer Zsuzsanna ötödik gyermekeként látta meg a napvilágot.

Gimnáziumi tanulmányait Kalocsán végezte, majd 1901-től ciszterci novíciusként működött előbb Baján, majd Egerben. Felsőfokú teológiai tanulmányait 1904-ben kezdte meg a bécsi Pázmáneumban, majd 1906-tól Innsbruckban folytatta, ahol 1908-ban szerzetesi fogadalmat tett, mellyel a Tibor nevet kapta, és ugyanabban az évben július 2-án pappá szentelték. A teológiai tanulmányait 1909-ben végezte el Innsbruckban, melynek elismeréseként a teológia doktora fokozatot is elnyerte. Tanulmányait követően ciszterci szerzetesként a zirci apátság apáti jegyzőjeként működött 1909-ben, majd még ugyanabban az évben Porván látta el a plébánoshelyettesi funkciót. Porváról 1910-ben Budapestre került, ahol hittanárként dolgozott, majd 1912-től ismét Zircen látta el az apáti titkári feladatkört.Ezután 1915-ben visszatért Budapestre, a Bernardinumba, ahol teológiát tanított, majd 1917-ben plébánossá nevezték ki Budapestre, 1923-ban Porvára, 1924-től ismét Budapestre. Plébánosi tevékenységét követően 1926-ban az ausztriai  wettingen-mehrerau-i ciszterci apátságba került, ahol generális apáti titkár és kereskedelmi iskolai hittanár volt. A generális apáti titkári feladatokat 1927-től Rómában folytatta. Életpályája során 1936-ban Kanadába, Montréalba is eljutott, ahol egy évig misszionáriusként tevékenykedett. Missziós útjáról visszatérve nyugodtabb lelkipásztori tevékenységet folytatott élete hátralevő részében, így 1937-től Tósokberénden volt lelkész, majd 1951-től Fűzfőgyártelep plébánosa volt. Fűzfőgyártelepi plébánosként látta el a litéri katolikus lelkek gondozását, ami komoly kihívást jelenthetett a Rákosi-rémuralom, az '56-os forradalom és az azt követő Kádári diktatúra megtorlásainak vészterhes időszakaiban. Fűzfőgyártelepről 1959-ben nyugalomba vonult Felsőörsre, ahol a püspöki szőlőkben élte utolsó békés éveit, s itt is szenderült végső nyugalomba az Úrban 1966. április 12-én.

Hümpfner Tibor egyházi tevékenysége mellett kiemelkedő művészettörténész is volt, egyetemi tanulmányai során a ciszterci rend történetét kutatta, majd az 1912-1913-ban folytatott zirci ciszterci apátsági ásatásokat már ő maga irányította. Német anyanyelve mellett, magyar, latin, francia, olasz és szerb nyelven írt és olvasott, és számos cikke és tanulmánya jelent meg a Cistercienser Chronikban és a Katolikus Nevelésben. 

Főbb művei:
  • Les fils de S. Bernard en Hongrie. Bp., 1927.
  • Archivum et bibliotheca Cistercii et quattuor primarum filiarum eius. Róma, 1933.
  • A zirci apátsági templom ásatása (1912–1913). = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. Vp., 1964.
További információk a Litért gondozó katolikus plébánosokról:
http://literadattar.blogspot.hu/p/a-litert-ellato-romai-katolikus.html
***
Felhasznált irodalom

Bejegyezte: dátum:
Címkék:

2015. február 13., péntek

Új! Litér református egyházközségének pecsétjei

Újabb digitalizált pecsétekkel és bélyegzőkkel bővült a litéri pecsétgyűjtemény! Ezúttal a litéri református egyházközség lelkészeinek és hivatalának pecsétjei tekinthetők meg az online adattárban.

Bővebben:
A litéri református egyházközség első pecsétje 1832
Felirat: LITERI REF. EKKL. PAROCHIAL. PECSETJE 1832
Bejegyezte: dátum:

2015. február 11., szerda

224 éve született Simon Imre


nemes Simon Imre
(1791-1851)
Simon Imre litéri református lelkész 224 évvel ezelőtt 1791. február 11-én született a Litérrel szomszédos Szentkirályszabadján, Simon István nemes ember és Mészáros Erzsébet harmadik gyermekeként, és első fiaként.

Tanulmányait a Pápai Református Kollégiumban folytatta 7 éven keresztül, ahol a seniori minőségben is működött. Tanulmányait követően Pápán maradt, és 1812-től segédlelkészként működött Torkos Jakab dunántúli egyházkerületi szuperintendens (püspök) mellett, majd 1814-től szintén Pápán ideiglenes lelkészi funkciót látott el.

A pápai egyházmegyéből 1817-ben a veszprémi egyházmegyébe kérte át magát, ahol még abban az évben lelkésszé avatták. Ő volt az első Litéren szolgáló lelkész, akit Litéren avattak lelkésszé. A lelkipásztori szolgálatot 1817. március 11-én kezdte meg és 13 éven keresztül gondozta hűséggel a litéri híveket. Négy gyermeke is itt született első feleségétől, nemes Cserna Klárától, nemes Cserna István ősi lelkész lányától. A gyermekáldás öröme mellett azonban fájdalom is érte Litéren, hiszen felesége súlyosan megbetegedett, és 1825. augusztus 19-én hektikában (tuberkulózis) elhunyt. Ezután Fekete Mihály soponyai lelkész özvegyét, Szabó Zsuzsannát vette feleségül. Litéri működése alatt összetűzésbe keveredett az egyházi elöljáróságokkal 1824-ben, mivel a lelkész természetbeni juttatását az infláció ellenére is 14 forintban akarták megszabni. A hús, só, bors és faggyú járandóságot a falu sem akarta megadni a lelkésznek, így egyházi bírósági ügy lett belőle.

Litéri hivatalából 1830. márciusában távozni kényszerült, s előbb Zánkára, majd 1832-től Pécselyre került a lelkészi hivatalba. Kiemelkedő munkásságának elismeréseként 1839-ben egyházmegyei assessorrá, 1840-ben egyházkerületi és esperességi tanácsbíróvá nevezték ki. A lelkészi szolgálatot 1842-től Iszkaszentgyörgyön, 1847-től Balatonhenyén folytatta, ahol 1851. április 14-én szélhűdésben (szív- vagy agyi infarktus) elhunyt életének 61. évében.

További információk a litéri református lelkészekről:
http://literadattar.blogspot.hu/p/blog-page.html
***
Felhasznált irodalom
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

2015. február 5., csütörtök

292 éve született Baranyay Sándor


nemes Baranyay Sándor
(1723-1760 után)
Baranyay Sándor hajmáskéri római katolikus plébános 292 évvel ezelőtt született 1723. február 5-én a Vas vármegyei Szentkirályon. Baranyay Ádám nemes ember és Farkas Katalin gyermekeként látta meg a napvilágot.

Tanulmányait Nagyszombaton végezte, ahol a gimnáziumot követően másodéves teológusként 1746-ban felvételt nyert a Szent István-szemináriumba. Pappá szentelését Padányi Bíró Márton veszprémi püspök végezte Sümegen, 1748. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén.

Szentelését követően ismeretlen helyen káplánként szolgálhatott, majd 1749. június 16-án kinevezték az újjászervezett hajmáskéri plébánia második plébánosának. Befejezte elődje, Almádi András által megkezdett templomépítést Hajmáskéren. Itteni szolgálata alatt látta el a hajmáskéri egyházközség filiáit is: Rátótot, Kádártát, Sólyt és Litért is. A litéri hívek száma robbanásszerűen megnőtt, miután 1752-ben Padányi püspök megvonta a litéri reformátusok vallásgyakorlásának a jogát, ezzel a litéri reformátusok keresztelését, esketését és temetését is Baranyay Sándor végezte. Feltehetően a reformátusok által felújított középkori templomot liturgikus célokra is felhasználta, így a korszakban cseppet sem szokatlan módon katolikus pap gondozta a protestáns hívek lelkét.

Hajmáskéri szolgálata mindössze négy évig tartott, 1753. július 15-ével távozott a plébánosi székből, és Zalaszegvár plébánosává nevezték ki, ahol 1760-ig teljesített szolgálatot. További életéről és működéséről egyelőre semmit sem tudunk.

További információk a Litért gondozó katolikus plébánosokról:
***
Felhasznált irodalom
  • A kép illusztráció: http://mek.oszk.hu/09100/09175/html/68.html
  • Hajmáskéri római katolikus anyakönyv I. kötet, vegyes, 1747-1803
  • Hermann István: A veszprémi római katolikus egyházmegye igazgatása a 18. században (doktori disszertáció), Budapest, 2011. 302.
  • Hudi József (szerk.): Litér község története, Litér, 2007. 121.
  • Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950), München, 1987. 263.
  • Rajczi Pál: A Veszprémi Egyházmegye Névtára, Veszprém, 1992. 266.
Bejegyezte: dátum:
Címkék:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)