Litér birtoka
Az 1747. február 23-án tett egyházlátogatás szerint:
Birtokolják ezen helységet vitézlő és nemzetes urak: Rosty István és Árvay Sándor katolikus részről, valamint helvét részről vitézlő urak: Magyari Péter, Badicz Imre, Badicz Péter, Badicz Pál, Radó János, Fülöp János, Véghely András, Potyondy Szőke János, stb., akik hasonlóképp [birtokosok Mező]Szentgyörgyön; a falu közepén láthatóak egy régi templom romjai a szentéllyel és toronnyal, ugyanúgy a közeli Papvásárnak nevezett pusztán egy egykori templom romjai találhatók. Most újabban helvét hitvallású üldözők [értsd: eretnekek] élnek itt, [akik] a pesti bizottság* ellenére oratóriumot építettek maguknak, papot hívtak és haranglábat helyeztek el; a pap neve Kenessey Ferenc, a katolikusokat kikérdezték, [akik] így igen elárvultak.
Megjegyzendő, hogy a szobában ezen szószólóink az ördögi ármánykodás miatt érkeztek házunkba.
A katolikus lakosok:
Vendéglakosok
|
Gyermekek
|
Életkor
|
Gyónó-képes
|
Szolgák és
szolgálók
|
Csizmazia
Tamás
Kocsis Mária
|
Péter
István
Éva
Anna
|
8
5
10
3
|
-
-
-
-
|
-
|
Zimmeck Mihály
Grueber
Annamária
|
Katalin
|
12
|
-
|
-
|
Haal Jakab
Bethtan
Katalin
|
Éva (özvegy)
|
30
|
igen
|
-
|
Haal József
Goldstein
Mária
|
János
|
1
|
-
|
-
|
Richter György
Krierichter
Mária
|
-
|
-
|
-
|
-
|
A helvét hitvallásúak:
Miszlai Mihály
Bollók Ferenc
Bábaasszony nem lett kijelölve, ezért alkalmassága jelenleg nem volt megállapítható.
A forrás fakszimile latin nyelvű szövege:
Possessio Litér
Peracta est hic visitatione Die 23 Febr. Anno 1747.
Possidetur hic locus a Perillustri ac Generoso Domino Stephano Rosti, Alexandro Árvaj ex parte Catholica, ex parte vero Helvetica Perillustris Dominus Petrus Magyari, Emericus Badicz, Petrus Badicz, Paulus Badicz, Joannes Radó, Joannes Phülöp, Andreas Vichelius, Joannes Szőke Potyondius &c: iidem qui in Sz. György visitur in medio pagi antiqua Ecclesia in ruderibus cum Sanctuario, & Turri, æq. in proximo prædio Papvásár nuncupato, rudera Ecclesiæ condam exstant. Nunc vero moderni hic existentes Helveticæ Confessionis Sequaces contra institutionem Commissionis Pestiensis Oratorium sibi existere, Ministru. induxere, & Campanam procuravere, cujus Ministri Nomen Franciscus Kenesei, catholica pars uti exigna ita desolatissima.
NB. Hic orantibus nobis in cubiculo ex factione Diabolca succenderunt supra nos Domum.
Incolæ Catholici.
Hospi. Incolæ
|
Proles
|
Ætas
|
Conf.
|
Ser. & Aæ.
|
Thomas
Csizmazia
Maria Kocsis
|
Petrus
Stephan.
Eva
Anna
|
8
5
10
3
|
-
-
-
-
|
-
|
Michaël Cimek
Marina
Grueberin
|
Catharina
|
12
|
-
|
-
|
Jacobus Hoal
Cathari.
Bethtan
|
Eva vidua
|
30
|
Conf.
|
-
|
Joseph. Haal
Maria Goldstan
|
Joannes
|
1
|
-
|
-
|
Georgius
Richter
Maria Krierichter
|
-
|
-
|
-
|
-
|
Helveticæ Confessionis
Michaël Miszlai
Francis. Bóló
Obstetrix non est constituta, quia idonea non fuit præsens.
*Az 1715. évi XXX. tc. által kiküldött (4 királyi és 20 rendi, mégpedig 10 római katolikus, 5 református, 5 evangélikus vallású megbízottból álló) vallásügyi bizottság 1720-tól 1722-ig Pesten, majd Pozsonyban tartott tanácskozásainak iratai (a protestánsok sérelmi beadványai és a római katolikusok válasziratai is köztük vannak), továbbá az 1731-ben hozott uralkodói döntés, a Carolina Resolutio.
Forrás: VÉL I.01.08.
Visitationes canonicae.
6. Visitatio canonica districtus Wesprimiensis (1747), 362-364.
