2015. március 31., kedd

109 éve született dr. Androsits István


dr. Androsits István
(1906-1997)

Androsits István Ferenc László fűzfőgyártelepi plébános 109 évvel ezelőtt, 1906. március 31-én Kaposvárott látta meg a napvilágot dr. Androsits István ügyvéd és Hochbaum Margit gyermekeként. Fűzfőgyártelepi működése 8 évében vált Litér katolikus többségű faluvá, Androsits atya közreműködésével fejezték be a litéri katolikus iskola és tanítólakás építését. Személyében a veszprémi egyházmegye egyik legkiválóbb papi személyiségét tisztelhetjük.

Alap- és középfokú tanulmányait szülővárosában, Kaposvárott végezte 1924-ig, majd Bécsben, a Pázmeáneumban folytatta teológiai tanulmányait. Pappá szentelésére Veszprémben került sor 1929. június 23-án Rott Nándor veszprémi püspök által.

Pappá szentelését követően az ausztriai Neusclossban kezdte meg papi szolgálatát, mint házikáplán. Bécsi tanulmányai befejeztével 1930-ban doktorrá avatták. Ezt követően Dégen volt káplán, majd 1931-től Veszprémben, mint filozófiatanár és szemináriumi felügyelő működött.

Veszprémből került 1935-ben adminisztrátorként Fűzfőgyártelepre, ahol megszervezte a fűzfőgyártelepi lelkészséget, felépíttette a balatonfűzfői, majd a fűzfőgyártelepi templomot. Fűzfőgyártelepi szolgálata során 1941-re befejezte a litéri katolikus iskola és tanítólakás építtetését.

A második világháborúban 1943-1944-ben frontszolgálatos tábori lelkészként szolgált a 38. gyalogezrednél, majd hazatérése után két véig Herenden volt adminisztrátor. Herendről Veszprémbe került, ahol a Dávid Árvaház igazgatója lett, s ezalatt helyreállította a háborús sérülést szenvedett Davidikum épületét. Utána, 1948-tól a veszprém szeminárium gondnoka, lelkiigazgatója, bölcselet- és hittanára, püspöki tanácsosa és kisszemináriumi igazgatója feladatköröket látta el négy éven keresztül. Ezalatt helyreállíttatta a szintén háborús sérülést szenvedett kisszeminárium épületét.

A kommunista Rákosi-diktatúra 1952-ben eltiltotta az egyházi szolgálattól, így kénytelen volt gyári munkásként dolgozni Budapesten. A papi szolgálatba csak 1955-ben Lajoskomáromban került vissza, mint plébánoshelyettes, de még ugyanabban az évben bebörtönözték.

Szabadulását követően 1956-tól Toponáron, 1958-tól Öreglakon, 1969-től a kaposvári Jézus Szíve plébánián, 1970-től a szintén kaposvári Nagybologasszony plébánián szolgált plébánosként.

1979-ben nyugdíjba vonult a pápai Szent István plébániára, s nyugadíjasként 1996-ban tiszteletbeli kanonokká nevezték ki. Élete végén a székesfehérvári Papi Otthonban lakott, s itt is halt meg 1997. július 28-án, de temetésére augusztus 5-én szülővárosában, Kaposvárott került sor.

További információk a Litért gondozó katolikus plébánosokról: http://literadattar.blogspot.hu/p/a-litert-ellato-romai-katolikus.html 
***
Felhasznált irodalom

2015. március 30., hétfő

205 éve halt meg Balásy János


Balásy János
(1740 körül-1810)


Balásy János hajmáskéri plébános 205 évvel ezelőtt, 1810. március 30-án Veszprémben, az Aggpapok Házában szenderült el az Úrban. Jezsuita papként 13 éven keresztül látta el a hajmáskéri plébánia, így a litéri katolikus hívek lelki gondozását is.

Balásy János a Zala vármegyei Zalakoppányon született 1740 körül, majd a veszprémi szemináriumban végezte tanulmányait. Pappá szentelésére 1764-ben került sor Veszprémben, s a szertartást nagymányai és aranyosmaróti Koller Ignác veszprémi püspök, a veszprémi püspöki (ma érseki) palota építtetője végezte.

Pappá szentelését követően Salomvárott kezdte meg kápláni működését, azonban még ugyanabban az évben felvételt nyert a nagyszombati egyetemre, a Collegium Rubrorumba, ahol 1767-ig teológiát hallgatott. Ezen tanulmányai során 1766. november 4-én lépet be a jezsuita rendbe.

Nagyszombati tanulmányait követően 1770. március 26-án kezdte meg plébánosi működését Hajmáskéren, s ekkor kerültek gondozásába a litéri katolikus hívek is. Mivel ekkor még Litéren nem engedélyezték a református vallásgyakorlást, így a helyi kálvinista közösség gondozását is ő végezte 13 hoszú esztendőn keresztül. Hajmáskérről 1783. április 9-én Alsópáhokra helyezték át, ahol a helyi plébánia feladatait látta el egészen 1800-ban bekövetkezett visszavonulásáig. Élete utolsó évtizedét a veszprémi Aggpapok Házában töltötte, s itt is halt meg 1810. március 30-án.

További információk a Litért gondozó katolikus plébánosokról: http://literadattar.blogspot.hu/p/a-litert-ellato-romai-katolikus.html 

***
Felhasznált irodalom

2015. március 24., kedd

Új! Olaszfalu 1715. és 1720. évi összeírása

Újabb adattárral bővült a blog, amely a litéri református közösség anyaközségének, Olaszfalunak az 1715. és 1720. évi összeírásait tartalmazza. Ezek nagyon értékes források, mivel képet kaphatunk Litér 1732-es újratelepítése előtti közösség tagjairól, életkörülményeikről.

Az adattárról és az összeírásokról bővebben:

Olaszfalu 1715. évi összeírásának eredeti latin nyelvű példánya

2015. március 23., hétfő

Új! Litér telepítési és úrbéri szerzõdései


Újabb digitalizált dokumentumokkal gazdagodott a blog! Litér község telepítési és úrbéri szerződései már beszkennelt formában is elérhetőek.
Az újonnan felkerült gyűjtemény az alábbi dokumentumokat tartalmazza:
  • Litér telepítési szerződése (1732. április 24.)
  • Litér úrbéri szerződése (1750. május 26.)
  • Litér község feleletei az úrbéri kilenc kérdőpontra (1768. május 16.)
  • Litér úrbéri szerződése (1771. június 28.)

A gyűjteményről bővebben: