2015. január 29., csütörtök

Új! Litér nemesi összeírásainak adattára


Litér községben első ízben 1797-ben jelennek meg a nemesi lakosok Veszprém vármegye Alsó/Veszprémi járásának, majd a Palotai járásának nemesi összeírásaiban . A nemesi összeírásokat 1846-ig vezették Veszprém vármegyében, majd az 1848-as ún. "áprilisi törvényekkel" felszámolták a nemesi kiváltságokat, így az összeírások is feleslegessé váltak.

Az adattár az alábbi linkre kattintva érhető el:
Bejegyezte: dátum:

2015. január 26., hétfő

253 éve született Bereczky István


nemes Bereczky István
(1762-1835)

Bereczky István litéri református lelkész 253 évvel ezelőtt született 1762. január 26-án a dunáninneni Komárom városában. Berecz János komáromi nemes molnármester és Kiss Erzsébet nyolcadik gyermekeként látta meg a napvilágot.

Tanulmányait a komáromi református népiskolában kezdte, majd 1785-től a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. Tehetősebb származásának köszönhetően Jéna és Erlangen egyetemein is tanulhatott. Diákéveit követően 1792-től Fülöpszálláson kezdte meg rektori (tanító) működését, majd 1797-től a komáromi kollégium grammatistáinak és syntaxistáinak praeceptoraként működött. Lelkésszé avatására 1799-ben került sor, amikor felsőörsi lelkésszé nevezték ki. Felsőörsről 1802-ben Rátótra helyezték, majd 1807 és 1811 között szolgált Csopakon, Kövesden és Paloznakon is.

Litére 1811. március 8-án érkezett és egészen 1817. március 11-ig látta el községünk lelkészi feladatait. Litéren született két gyermeke is második feleségétől, Almási Zsófiától, Almási Ádám lelkész lányától: Lajos fia 1811. augusztus 10-én, és Zsófia lánya 1815. augusztus 6-án. Első felesége Bajnóczy Julianna volt, aki még rátóti lelkészsége idején hunyt el.
Litérről 1817-ben Szentkirályszabadjára távozott, majd 1822-től hajmáskéri lelkészként működött halála napjáig. Hosszú 73 év után 1835. július 14-én Hajmáskéren adta vissza lelkét a Teremtőnek.

További információk a litéri református lelkészekről:
http://literadattar.blogspot.hu/p/blog-page.html
***

Felhasznált irodalom
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Új! Litér község pecsétjei

Újabb digitalizált gyűjtemény indul, amely Litér község pecsétjeit kívánja bemutatni a falu újraalapításától napjainkig.
Első körben három gyönyörű viaszpecsét látható a XVIII. és a XIX. századból.

Bővebben:


Litér község pecsétje 1849
Felirat: LITERI * FALU * POCSETY * 1733 *

Bejegyezte: dátum:

2015. január 23., péntek

252 éve született Édes Gergely


Édes Gergely
(1763-1847)

Édes Gergely litéri református lelkész és költő 252 évvel ezelőtt született 1763. január 24-én a Komáromtól 21 km-re fekvő Madaron. Édes Ferenc református lelkész és Kun Anna nyolcadik gyermekeként látta meg a napvilágot, édesanyja azonban születése után nem sokkal elhunyt.

 Tanulmányait Sárospatakon és Debrecenben végezte, melyeket követően egy évig Hetényben, majd két évig Mezőszántón volt rektor (tanító). Lelkésszé avatására 1793. augusztus 25-én került sor Megyaszón, a Tiszamelléki Református Egyházkerület püspöki gyűlésén, ahol az Abaúj vármegyei Nagykinizs lelkészévé lett kinevezve. Még ugyanabban az évben visszatért szülőfalujába, Madarra, ahol 1797-ig helyettes lelkészként működött. Ezután beutazta az országot, de még 1797-ben Veszprémben káplánként (segédlelkész) és Henyén rendes lelkészként működött. Innét kerül 1798-ban Nagyvázsonyba, ahol 1801-ig szolgált, majd Csóron működött egészen 1807-es Litérre érkezéséig.

 Litérre 1807. március 3-án érkezett, és itt született János nevű fia 1809. március 3-án első feleségétől Szászi Katalintól. Felesége halála után még kétszer kötött házasságot, előbb Varga Évával, majd annak halálát követően Szarka Évával, Németi Jonatán csöglei református lelkész özvegyével. Litérről 1811. március 8-án távozott, és ismét Csórra került, majd 1814-től ismét Henyén lelkész. Ezután 1816-ban Pápára helyezték át, majd egy évig szolgálaton kívül volt. Ezek után 1817-től Kupon lelkész, majd 1833-tól Dereske, egészen 1846-os visszavonulásáig. Abban az évben már 83 éves volt, így lemondott hivataláról és Albert fiához Tiszatarjánra költözött, ahol 1847. október 20-án visszaadta lelkét a Teremtőnek.

Lelkészi pályafutása mellett közismert, művelt és népszerű költő volt. Munkássága során baráti levelezést folytatott Kazinczy Ferenccel és Révai Miklós nyelvésszel. Számos verseskötete jelent meg 1793 és 1831 között, és maradt ránk nyomtatásban vagy kéziratban.

Sajnos mindezek ellenére sanyarú élete volt, nagy szegénységben szolgált lelkészi hivatalaiban, sőt 1834-ben kirabolták minden vagyonából, majd elégtek az ingóságai. Ilyen körülmények között születtek terjedelmes munkái, amelyekről Kazinczy úgy nyilatkozott, hogyha csak az érdemesebbeket adta volna ki, akkor elsőrangú költő lehetett volna belőle.

 További információk a litéri református lelkészekről:
http://literadattar.blogspot.hu/p/blog-page.html
***
Munkái
Nyomtatásban:

  • Természet könyve, avagy a természetből kimeríttetett becses halhatatlanság..., Kassa, 1793.
  • Édes Gergely enyelgései. Avagy időt töltő tréfás versei..., Pozsony, 1793.
  • Ama néhai mélt. gróf idősb Rádai Gedeon úrnak hamvaihoz ajánló szava a szerzőnek, 1793.
  • A Theosi Anacreon versei kétféle fordításban, egyenesen görögből ford., Vác, 1803.
  • Iramati és danái, Vác, 1803.
  • Keservei és nyájaskodásai. Vác, 1803.
  • Quinti H. Flacci opera latina ejusdem generis versibus hungarice explicata. Vagyis Horácz munkái hasonló versekkel megmagyarázva. Operum tomus II. complectens satyras et epistolas. Vagyis a Q. H. munkáinak II. darabja, mely magába foglalja az ő gúnyjait és leveleit. Pest, 1819. Két kötet.
Kéziratban:
  • Víg lantos (5 könyv)
  • Ovid Tristiuma
  • Levelei
  • Mondoványai (gnómák)
  • A hitvallás érzelmei a minden különböző vallásnak egyesíthetése végett, különféle énekdarabokban
  • Magyar grammatika
  • Az ember utóbbi és fő vége
  • A halhatatlanság múzsája (distichonokban 15 könyv)
  • A magyar Theokrit
  • Parlagi múzsa (3 könyv)
  • Hevesdy, román (regény)
  • Epigrammák és odák
***
Felhasznált irodalom

Bejegyezte: dátum:
Címkék:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)