A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Évforduló. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Évforduló. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. április 28., kedd

120 éve hunyt el Barbarics István

Barbarics István hajmáskéri plébános 120 évvel ezelőtt, 1895. április 28-án hunyt el Ősiben. Egész életében csupán Hajmáskéren működött plébánosként, s így 12 éven keresztül látta el Litér fília római katolikusainak is a lelki gondozását. A hajmáskéri plébániáról azonban epilepsziája miatt le kellett mondania 1868-ban, és Ősibe vonult vissza élete hátralevő részére.

Barbarics Istvánról bővebben:
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

2015. április 20., hétfő

185 éve szentelték pappá Schubert Károlyt


Schubert Károly
(1805-1853)

Schubert Károly hajmáskéri plébánost 185 évvel ezelőtt, 1830. április 20-án szentelte pappá Veszprémben Kopácsy József veszprémi püspök. Hajmáskéri plébánosként 14 éven át látta el Litér fíliájának katolikus lelkeit. Korának egy igen művelt személyisége volt, 90 kötetes könyvtárat gyűjtött össze, s kiválóan beszélt német anyanyelvén kívül magyarul, franciául, olaszul, lengyelül és románul is. Az 1848-as események sodrában a hajmáskéri nemzetőrség szervezőjévé és kapitányává lépett elő, s a papi reverendát forradalmi mundérra cserélte. A szabadságharc bukása utáni börtönévek testileg és lelkileg is megtörték, s korai halálához vezettek.

 A Litért gondozó hajmáskéri plébánosokról bővebben:
http://literadattar.blogspot.hu/p/a-litert-ellato-romai-katolikus.html
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

2015. április 16., csütörtök

108 éve hunyt el Nyikos Kálmán


nemes Nyikos Kálmán
(1831-1907)
Nemes Nyikos Kálmán litéri református lelkész 108 évvel ezelőtt, 1907. április 16-án hunyt el Litéren. Azon kevés litéri reformátusok közé tartozik, akik a litéri temetőben kerültek végső nyugalomra. Fiatalemberként részt vett az 1848-1849-es eseményekben, futári és irodai szolgálatot teljesített. Fél emberöltőnyi, pontosabban 43 éves litéri lelkészi szolgálatával a leghosszabban Litéren működő református tiszteletes személyét tisztelhetjük személyében.

A litéri református lelkészekről bővebben:
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

2015. április 14., kedd

164 éve hunyt el Simon Imre


nemes Simon Imre
(1791-1851)
Nemes Simon Imre litéri református lelkész 164 évvel ezelőtt, 1851. április 14-én hunyt el szélhűdésben, a Zala vármegyei Balatonhenyén. Szentkirályszabadjai születésű nemesemberként ő volt az első Litéren lelkésszé avatott prédikátor. A helyi református lelkek gondozását 13 éven keresztül látta el hivatalában.

Bővebben Simon Imréről:
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

2015. április 12., vasárnap

49 éve hunyt el Hümpfner Tibor


dr. Hümpfner Tibor
(1885-1966)
Dr. Hümpfner Tibor Antal ciszterci szerzetes és fűzfőgyártelepi plébános 49 évvel ezelőtt, 1966. április 12-én hunyt el Felsőörsön. Fűzfőgyártelepi plébánossága idején 8 éven át látta el a litéri katolikus hívek lelki gondozását. Egyházi hivatása mellett kiváló művészettörténészként is ismert volt, személyében a magyarországi ciszterci rend egyik legkiemelkedőbb XX. századi személyiségét tisztelhetjük.

Hümpfner Tiborról bővebben:
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

2015. április 8., szerda

144 éve halt meg Szoboszlai Rácz András


nemes Szoboszlai Rácz András
(1811-1871)
Szoboszlai Rácz Anrdás litéri református lelkész, '48-as nemzetőr kapitány 144 évvel ezelőtt hunyt el a Litérrel szomszédos Szentistvánon 1871. április 8-án. Református lelkészként 12 éven keresztül szolgált Litéren, és döntő szerepe volt az 1848-as forradalmi változások következtében életre hívott nemzetőrség litéri megszervezésében.

Szoboszlai Rácz András a Litérrel szomszédos Szentkirályszabadján látta meg a napvilágot 1811. január 14-én, Szoboszlai Rácz Sámuel Zemplén vármegyei származású nemes és Szép Sára gyermekeként.

Az elemi iskolát lakóhelyén, Szentkirályszabadján végezte, majd a Pápai Református Kollégiumban tanult teológiát. Tanulmányai során Pozsonyba és Bécsbe is eljutott. Szolgáló tevékenységét először rektorként (tanítóként) kamatoztatta Szilasbalháson 1831 és 1833 között. Lelkészi pályafutásának kezdetén 1835-ben candidátussá lépett elő, így a Veszprémi egyházmegye tractusának, majd Barnag község segédlelkésze lett. A segédlelkészi tapasztalatok eredményeként 1836-ban került sor lelkésszé avatására a Fejér vármegyei Mohán, ahol négy éven keresztül szolgált lelkészként. Moháról Hajmáskérre került, ahol két évig volt a helyi közösség lelkésze.

Litérre 1842. március 16-án érkezett feleségével, Hetessy Eszterrel, Hetessy István vörösberényi lelkész lányával. Litéren négy gyermekük született: Géza, József, Gyula és Kálmán. Rácz Andrást az 1848-as forradalom és az azt követő forradalmi rendszer Litéren érte, mely folyamatokba polgári és katonai tekintetben is tevékenyen beavatkozott. A kálvinista lelkészek és tanítók mindenütt elkötelezett hívei voltak a forradalomnak, így Rácz András is elsőként kezdte meg a litéri nemzetőrség szervezését, s a Litér székhelyű, Papkeszit és Vilonyát is magába foglaló 24. nemzetőr kapitányságnak lett a kapitánya. Főhadnagya Somody József litéri református tanító lett, s alattuk szolgált egy őrmester, 7 káplár, valamint közel 150 nemzetőr. A szabadságharc leverése után, letéve a kardot ismét Litéren folytatta lelkészi hivatását egészen 1854 márciusáig, amikor a szomszédos Szentistván községbe helyezték át, ahol haláláig látta el a lelkészi hivatalt.

További információk a litéri református lelkészekről:
http://literadattar.blogspot.hu/p/blog-page.html

***
Felhasznált irodalom

Bejegyezte: dátum:
Címkék:

2015. március 31., kedd

109 éve született dr. Androsits István


dr. Androsits István
(1906-1997)
Androsits István Ferenc László fűzfőgyártelepi plébános 109 évvel ezelőtt, 1906. március 31-én Kaposvárott látta meg a napvilágot dr. Androsits István ügyvéd és Hochbaum Margit gyermekeként. Fűzfőgyártelepi működése 8 évében vált Litér katolikus többségű faluvá, Androsits atya közreműködésével fejezték be a litéri katolikus iskola és tanítólakás építését. Személyében a veszprémi egyházmegye egyik legkiválóbb papi személyiségét tisztelhetjük.

Alap- és középfokú tanulmányait szülővárosában, Kaposvárott végezte 1924-ig, majd Bécsben, a Pázmeáneumban folytatta teológiai tanulmányait. Pappá szentelésére Veszprémben került sor 1929. június 23-án Rott Nándor veszprémi püspök által.

Pappá szentelését követően az ausztriai Neusclossban kezdte meg papi szolgálatát, mint házikáplán. Bécsi tanulmányai befejeztével 1930-ban doktorrá avatták. Ezt követően Dégen volt káplán, majd 1931-től Veszprémben, mint filozófiatanár és szemináriumi felügyelő működött.

Veszprémből került 1935-ben adminisztrátorként Fűzfőgyártelepre, ahol megszervezte a fűzfőgyártelepi lelkészséget, felépíttette a balatonfűzfői, majd a fűzfőgyártelepi templomot. Fűzfőgyártelepi szolgálata során 1941-re befejezte a litéri katolikus iskola és tanítólakás építtetését.

A második világháborúban 1943-1944-ben frontszolgálatos tábori lelkészként szolgált a 38. gyalogezrednél, majd hazatérése után két véig Herenden volt adminisztrátor. Herendről Veszprémbe került, ahol a Dávid Árvaház igazgatója lett, s ezalatt helyreállította a háborús sérülést szenvedett Davidikum épületét. Utána, 1948-tól a veszprém szeminárium gondnoka, lelkiigazgatója, bölcselet- és hittanára, püspöki tanácsosa és kisszemináriumi igazgatója feladatköröket látta el négy éven keresztül. Ezalatt helyreállíttatta a szintén háborús sérülést szenvedett kisszeminárium épületét.

A kommunista Rákosi-diktatúra 1952-ben eltiltotta az egyházi szolgálattól, így kénytelen volt gyári munkásként dolgozni Budapesten. A papi szolgálatba csak 1955-ben Lajoskomáromban került vissza, mint plébánoshelyettes, de még ugyanabban az évben bebörtönözték.

Szabadulását követően 1956-tól Toponáron, 1958-tól Öreglakon, 1969-től a kaposvári Jézus Szíve plébánián, 1970-től a szintén kaposvári Nagybologasszony plébánián szolgált plébánosként.

1979-ben nyugdíjba vonult a pápai Szent István plébániára, s nyugadíjasként 1996-ban tiszteletbeli kanonokká nevezték ki. Élete végén a székesfehérvári Papi Otthonban lakott, s itt is halt meg 1997. július 28-án, de temetésére augusztus 5-én szülővárosában, Kaposvárott került sor.

További információk a Litért gondozó katolikus plébánosokról: http://literadattar.blogspot.hu/p/a-litert-ellato-romai-katolikus.html 
***
Felhasznált irodalom
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

2015. március 30., hétfő

205 éve halt meg Balásy János


Balásy János
(1740 körül-1810)
Balásy János hajmáskéri plébános 205 évvel ezelőtt, 1810. március 30-án Veszprémben, az Aggpapok Házában szenderült el az Úrban. Jezsuita papként 13 éven keresztül látta el a hajmáskéri plébánia, így a litéri katolikus hívek lelki gondozását is.

Balásy János a Zala vármegyei Zalakoppányon született 1740 körül, majd a veszprémi szemináriumban végezte tanulmányait. Pappá szentelésére 1764-ben került sor Veszprémben, s a szertartást nagymányai és aranyosmaróti Koller Ignác veszprémi püspök, a veszprémi püspöki (ma érseki) palota építtetője végezte.

Pappá szentelését követően Salomvárott kezdte meg kápláni működését, azonban még ugyanabban az évben felvételt nyert a nagyszombati egyetemre, a Collegium Rubrorumba, ahol 1767-ig teológiát hallgatott. Ezen tanulmányai során 1766. november 4-én lépet be a jezsuita rendbe.

Nagyszombati tanulmányait követően 1770. március 26-án kezdte meg plébánosi működését Hajmáskéren, s ekkor kerültek gondozásába a litéri katolikus hívek is. Mivel ekkor még Litéren nem engedélyezték a református vallásgyakorlást, így a helyi kálvinista közösség gondozását is ő végezte 13 hoszú esztendőn keresztül. Hajmáskérről 1783. április 9-én Alsópáhokra helyezték át, ahol a helyi plébánia feladatait látta el egészen 1800-ban bekövetkezett visszavonulásáig. Élete utolsó évtizedét a veszprémi Aggpapok Házában töltötte, s itt is halt meg 1810. március 30-án.

További információk a Litért gondozó katolikus plébánosokról: http://literadattar.blogspot.hu/p/a-litert-ellato-romai-katolikus.html 
***
Felhasznált irodalom
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

2015. február 22., vasárnap

206 éve szentelték pappá Seffer Józsefet


Seffer József
(1785-1840)

Seffer József hajmáskéri plébános pappá szentelésére 206 évvel ezelőtt 1809. február 22-én került sor Veszprémben, mely ceremóniát szentkirályszabadjai Rosos Pál veszprémi megyéspüspök végezte.

Seffer József a Tolna vármegyei Kajdacson született 1785. október 14-én, Seffer István uradalmi számtartó és Fülöp Klára szülők gyermekeként.

Tanulmányait Szombathelyen végezte, ahol fizikát is tanult, majd felszentelése után Keszthelyen káplánként kezdte meg papi szolgálatát. A plébánosi feladatok ellátásával Hajmáskérre helyezték, ahol 1812. június 1-től adminisztrátorként, majd 1819. augusztus 28-tól plébánosként látta el a lelkek gondozását, köztük a litéri katolikus hívekét is. A teljes plébánosi működése a hajmáskéri plébániához és fíliáihoz kötötte, és ez a közösség volt az, ahonnét nyugalomba vonult 1838. október 14-én. Utolsó éveit a veszprémi Aggpapok Házában töltötte, ahol 1840. október 30-án visszaadta lelkét a Teremtőnek.

További információk a Litért gondozó katolikus plébánosokról:
***
Felhasznált irodalom

Bejegyezte: dátum:
Címkék:

2015. február 21., szombat

130 éve született Hümpfner Tibor


dr. Hümpfner Tibor Antal
(1885-1966)

Hümpfner Tibor Antal ciszterci szerzetes és fűzfőgyártelepi római katolikus plébános 130 évvel ezelőtt 1885. február 21-én született a Bács-Bodrog vármegyei Katymáron, Hümpfner Antal és Temmer Zsuzsanna ötödik gyermekeként látta meg a napvilágot.

Gimnáziumi tanulmányait Kalocsán végezte, majd 1901-től ciszterci novíciusként működött előbb Baján, majd Egerben. Felsőfokú teológiai tanulmányait 1904-ben kezdte meg a bécsi Pázmáneumban, majd 1906-tól Innsbruckban folytatta, ahol 1908-ban szerzetesi fogadalmat tett, mellyel a Tibor nevet kapta, és ugyanabban az évben július 2-án pappá szentelték. A teológiai tanulmányait 1909-ben végezte el Innsbruckban, melynek elismeréseként a teológia doktora fokozatot is elnyerte. Tanulmányait követően ciszterci szerzetesként a zirci apátság apáti jegyzőjeként működött 1909-ben, majd még ugyanabban az évben Porván látta el a plébánoshelyettesi funkciót. Porváról 1910-ben Budapestre került, ahol hittanárként dolgozott, majd 1912-től ismét Zircen látta el az apáti titkári feladatkört.Ezután 1915-ben visszatért Budapestre, a Bernardinumba, ahol teológiát tanított, majd 1917-ben plébánossá nevezték ki Budapestre, 1923-ban Porvára, 1924-től ismét Budapestre. Plébánosi tevékenységét követően 1926-ban az ausztriai  wettingen-mehrerau-i ciszterci apátságba került, ahol generális apáti titkár és kereskedelmi iskolai hittanár volt. A generális apáti titkári feladatokat 1927-től Rómában folytatta. Életpályája során 1936-ban Kanadába, Montréalba is eljutott, ahol egy évig misszionáriusként tevékenykedett. Missziós útjáról visszatérve nyugodtabb lelkipásztori tevékenységet folytatott élete hátralevő részében, így 1937-től Tósokberénden volt lelkész, majd 1951-től Fűzfőgyártelep plébánosa volt. Fűzfőgyártelepi plébánosként látta el a litéri katolikus lelkek gondozását, ami komoly kihívást jelenthetett a Rákosi-rémuralom, az '56-os forradalom és az azt követő Kádári diktatúra megtorlásainak vészterhes időszakaiban. Fűzfőgyártelepről 1959-ben nyugalomba vonult Felsőörsre, ahol a püspöki szőlőkben élte utolsó békés éveit, s itt is szenderült végső nyugalomba az Úrban 1966. április 12-én.

Hümpfner Tibor egyházi tevékenysége mellett kiemelkedő művészettörténész is volt, egyetemi tanulmányai során a ciszterci rend történetét kutatta, majd az 1912-1913-ban folytatott zirci ciszterci apátsági ásatásokat már ő maga irányította. Német anyanyelve mellett, magyar, latin, francia, olasz és szerb nyelven írt és olvasott, és számos cikke és tanulmánya jelent meg a Cistercienser Chronikban és a Katolikus Nevelésben. 

Főbb művei:
  • Les fils de S. Bernard en Hongrie. Bp., 1927.
  • Archivum et bibliotheca Cistercii et quattuor primarum filiarum eius. Róma, 1933.
  • A zirci apátsági templom ásatása (1912–1913). = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. Vp., 1964.
További információk a Litért gondozó katolikus plébánosokról:
http://literadattar.blogspot.hu/p/a-litert-ellato-romai-katolikus.html
***
Felhasznált irodalom

Bejegyezte: dátum:
Címkék:

2015. február 11., szerda

224 éve született Simon Imre


nemes Simon Imre
(1791-1851)
Simon Imre litéri református lelkész 224 évvel ezelőtt 1791. február 11-én született a Litérrel szomszédos Szentkirályszabadján, Simon István nemes ember és Mészáros Erzsébet harmadik gyermekeként, és első fiaként.

Tanulmányait a Pápai Református Kollégiumban folytatta 7 éven keresztül, ahol a seniori minőségben is működött. Tanulmányait követően Pápán maradt, és 1812-től segédlelkészként működött Torkos Jakab dunántúli egyházkerületi szuperintendens (püspök) mellett, majd 1814-től szintén Pápán ideiglenes lelkészi funkciót látott el.

A pápai egyházmegyéből 1817-ben a veszprémi egyházmegyébe kérte át magát, ahol még abban az évben lelkésszé avatták. Ő volt az első Litéren szolgáló lelkész, akit Litéren avattak lelkésszé. A lelkipásztori szolgálatot 1817. március 11-én kezdte meg és 13 éven keresztül gondozta hűséggel a litéri híveket. Négy gyermeke is itt született első feleségétől, nemes Cserna Klárától, nemes Cserna István ősi lelkész lányától. A gyermekáldás öröme mellett azonban fájdalom is érte Litéren, hiszen felesége súlyosan megbetegedett, és 1825. augusztus 19-én hektikában (tuberkulózis) elhunyt. Ezután Fekete Mihály soponyai lelkész özvegyét, Szabó Zsuzsannát vette feleségül. Litéri működése alatt összetűzésbe keveredett az egyházi elöljáróságokkal 1824-ben, mivel a lelkész természetbeni juttatását az infláció ellenére is 14 forintban akarták megszabni. A hús, só, bors és faggyú járandóságot a falu sem akarta megadni a lelkésznek, így egyházi bírósági ügy lett belőle.

Litéri hivatalából 1830. márciusában távozni kényszerült, s előbb Zánkára, majd 1832-től Pécselyre került a lelkészi hivatalba. Kiemelkedő munkásságának elismeréseként 1839-ben egyházmegyei assessorrá, 1840-ben egyházkerületi és esperességi tanácsbíróvá nevezték ki. A lelkészi szolgálatot 1842-től Iszkaszentgyörgyön, 1847-től Balatonhenyén folytatta, ahol 1851. április 14-én szélhűdésben (szív- vagy agyi infarktus) elhunyt életének 61. évében.

További információk a litéri református lelkészekről:
http://literadattar.blogspot.hu/p/blog-page.html
***
Felhasznált irodalom
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

2015. február 5., csütörtök

292 éve született Baranyay Sándor


nemes Baranyay Sándor
(1723-1760 után)
Baranyay Sándor hajmáskéri római katolikus plébános 292 évvel ezelőtt született 1723. február 5-én a Vas vármegyei Szentkirályon. Baranyay Ádám nemes ember és Farkas Katalin gyermekeként látta meg a napvilágot.

Tanulmányait Nagyszombaton végezte, ahol a gimnáziumot követően másodéves teológusként 1746-ban felvételt nyert a Szent István-szemináriumba. Pappá szentelését Padányi Bíró Márton veszprémi püspök végezte Sümegen, 1748. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén.

Szentelését követően ismeretlen helyen káplánként szolgálhatott, majd 1749. június 16-án kinevezték az újjászervezett hajmáskéri plébánia második plébánosának. Befejezte elődje, Almádi András által megkezdett templomépítést Hajmáskéren. Itteni szolgálata alatt látta el a hajmáskéri egyházközség filiáit is: Rátótot, Kádártát, Sólyt és Litért is. A litéri hívek száma robbanásszerűen megnőtt, miután 1752-ben Padányi püspök megvonta a litéri reformátusok vallásgyakorlásának a jogát, ezzel a litéri reformátusok keresztelését, esketését és temetését is Baranyay Sándor végezte. Feltehetően a reformátusok által felújított középkori templomot liturgikus célokra is felhasználta, így a korszakban cseppet sem szokatlan módon katolikus pap gondozta a protestáns hívek lelkét.

Hajmáskéri szolgálata mindössze négy évig tartott, 1753. július 15-ével távozott a plébánosi székből, és Zalaszegvár plébánosává nevezték ki, ahol 1760-ig teljesített szolgálatot. További életéről és működéséről egyelőre semmit sem tudunk.

További információk a Litért gondozó katolikus plébánosokról:
***
Felhasznált irodalom
  • A kép illusztráció: http://mek.oszk.hu/09100/09175/html/68.html
  • Hajmáskéri római katolikus anyakönyv I. kötet, vegyes, 1747-1803
  • Hermann István: A veszprémi római katolikus egyházmegye igazgatása a 18. században (doktori disszertáció), Budapest, 2011. 302.
  • Hudi József (szerk.): Litér község története, Litér, 2007. 121.
  • Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950), München, 1987. 263.
  • Rajczi Pál: A Veszprémi Egyházmegye Névtára, Veszprém, 1992. 266.
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

2015. január 26., hétfő

253 éve született Bereczky István


nemes Bereczky István
(1762-1835)

Bereczky István litéri református lelkész 253 évvel ezelőtt született 1762. január 26-án a dunáninneni Komárom városában. Berecz János komáromi nemes molnármester és Kiss Erzsébet nyolcadik gyermekeként látta meg a napvilágot.

Tanulmányait a komáromi református népiskolában kezdte, majd 1785-től a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. Tehetősebb származásának köszönhetően Jéna és Erlangen egyetemein is tanulhatott. Diákéveit követően 1792-től Fülöpszálláson kezdte meg rektori (tanító) működését, majd 1797-től a komáromi kollégium grammatistáinak és syntaxistáinak praeceptoraként működött. Lelkésszé avatására 1799-ben került sor, amikor felsőörsi lelkésszé nevezték ki. Felsőörsről 1802-ben Rátótra helyezték, majd 1807 és 1811 között szolgált Csopakon, Kövesden és Paloznakon is.

Litére 1811. március 8-án érkezett és egészen 1817. március 11-ig látta el községünk lelkészi feladatait. Litéren született két gyermeke is második feleségétől, Almási Zsófiától, Almási Ádám lelkész lányától: Lajos fia 1811. augusztus 10-én, és Zsófia lánya 1815. augusztus 6-án. Első felesége Bajnóczy Julianna volt, aki még rátóti lelkészsége idején hunyt el.
Litérről 1817-ben Szentkirályszabadjára távozott, majd 1822-től hajmáskéri lelkészként működött halála napjáig. Hosszú 73 év után 1835. július 14-én Hajmáskéren adta vissza lelkét a Teremtőnek.

További információk a litéri református lelkészekről:
http://literadattar.blogspot.hu/p/blog-page.html
***

Felhasznált irodalom
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

2015. január 23., péntek

252 éve született Édes Gergely


Édes Gergely
(1763-1847)

Édes Gergely litéri református lelkész és költő 252 évvel ezelőtt született 1763. január 24-én a Komáromtól 21 km-re fekvő Madaron. Édes Ferenc református lelkész és Kun Anna nyolcadik gyermekeként látta meg a napvilágot, édesanyja azonban születése után nem sokkal elhunyt.

 Tanulmányait Sárospatakon és Debrecenben végezte, melyeket követően egy évig Hetényben, majd két évig Mezőszántón volt rektor (tanító). Lelkésszé avatására 1793. augusztus 25-én került sor Megyaszón, a Tiszamelléki Református Egyházkerület püspöki gyűlésén, ahol az Abaúj vármegyei Nagykinizs lelkészévé lett kinevezve. Még ugyanabban az évben visszatért szülőfalujába, Madarra, ahol 1797-ig helyettes lelkészként működött. Ezután beutazta az országot, de még 1797-ben Veszprémben káplánként (segédlelkész) és Henyén rendes lelkészként működött. Innét kerül 1798-ban Nagyvázsonyba, ahol 1801-ig szolgált, majd Csóron működött egészen 1807-es Litérre érkezéséig.

 Litérre 1807. március 3-án érkezett, és itt született János nevű fia 1809. március 3-án első feleségétől Szászi Katalintól. Felesége halála után még kétszer kötött házasságot, előbb Varga Évával, majd annak halálát követően Szarka Évával, Németi Jonatán csöglei református lelkész özvegyével. Litérről 1811. március 8-án távozott, és ismét Csórra került, majd 1814-től ismét Henyén lelkész. Ezután 1816-ban Pápára helyezték át, majd egy évig szolgálaton kívül volt. Ezek után 1817-től Kupon lelkész, majd 1833-tól Dereske, egészen 1846-os visszavonulásáig. Abban az évben már 83 éves volt, így lemondott hivataláról és Albert fiához Tiszatarjánra költözött, ahol 1847. október 20-án visszaadta lelkét a Teremtőnek.

Lelkészi pályafutása mellett közismert, művelt és népszerű költő volt. Munkássága során baráti levelezést folytatott Kazinczy Ferenccel és Révai Miklós nyelvésszel. Számos verseskötete jelent meg 1793 és 1831 között, és maradt ránk nyomtatásban vagy kéziratban.

Sajnos mindezek ellenére sanyarú élete volt, nagy szegénységben szolgált lelkészi hivatalaiban, sőt 1834-ben kirabolták minden vagyonából, majd elégtek az ingóságai. Ilyen körülmények között születtek terjedelmes munkái, amelyekről Kazinczy úgy nyilatkozott, hogyha csak az érdemesebbeket adta volna ki, akkor elsőrangú költő lehetett volna belőle.

 További információk a litéri református lelkészekről:
http://literadattar.blogspot.hu/p/blog-page.html
***
Munkái
Nyomtatásban:

  • Természet könyve, avagy a természetből kimeríttetett becses halhatatlanság..., Kassa, 1793.
  • Édes Gergely enyelgései. Avagy időt töltő tréfás versei..., Pozsony, 1793.
  • Ama néhai mélt. gróf idősb Rádai Gedeon úrnak hamvaihoz ajánló szava a szerzőnek, 1793.
  • A Theosi Anacreon versei kétféle fordításban, egyenesen görögből ford., Vác, 1803.
  • Iramati és danái, Vác, 1803.
  • Keservei és nyájaskodásai. Vác, 1803.
  • Quinti H. Flacci opera latina ejusdem generis versibus hungarice explicata. Vagyis Horácz munkái hasonló versekkel megmagyarázva. Operum tomus II. complectens satyras et epistolas. Vagyis a Q. H. munkáinak II. darabja, mely magába foglalja az ő gúnyjait és leveleit. Pest, 1819. Két kötet.
Kéziratban:
  • Víg lantos (5 könyv)
  • Ovid Tristiuma
  • Levelei
  • Mondoványai (gnómák)
  • A hitvallás érzelmei a minden különböző vallásnak egyesíthetése végett, különféle énekdarabokban
  • Magyar grammatika
  • Az ember utóbbi és fő vége
  • A halhatatlanság múzsája (distichonokban 15 könyv)
  • A magyar Theokrit
  • Parlagi múzsa (3 könyv)
  • Hevesdy, román (regény)
  • Epigrammák és odák
***
Felhasznált irodalom

Bejegyezte: dátum:
Címkék:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)