Tiszteletreméltó Bódi Mária Magdolna (1921-1945)
római katolikus vértanú munkásnő
Születési hely, idő: Szigliget, 1921. aug. 8.
Elhalálozás helye,
ideje: Litér, 1945. márc. 23.
Apja: Bódi János kocsis
Anyja: Nyika Mária
Házastársa(i): nem volt
Életrajz:
Bódi Mária Magdolna községünk szentéletű római katolikus vértanúja 1921. aug. 8-án született az akkor Zala megyei Szigligeten. Szülei uradalmi cselédek voltak, apja, Bódi János (1887-1960) a Gömör vármegyei Keleméren, anyja, Nyika Mária (1889-1970) a Szilágy vagy Sopron vármegyei Felsőszoporon született. A szülőkről úgy tudjuk, hogy nem voltak vallásosak, felekezetüket is nehezen lehet megállapítani, mivel Bódi Mária Magdolna születésekor reformátusnak mondták magukat, míg két évvel később Köveskálon János fiuk születésekor már görög katolikusnak. Mindenesetre lányukat a nemestördemici római katolikus templomban kereszteltették meg 1921. augusztus 15-én.
Életében szülei nem kötöttek házasságot, így törvénytelen születésű volt, s vallásos nevelést a családjában sem kapott. Születése után nem sokkal családja Köveskálra költözött, ahol Magdolna 13 éves koráig éltek. A katolikus vallásossággal is itt ismerkedett meg az iskolai hittanórák keretében, s tanítói már ekkor felfigyeltek mély lelkületére. Köveskálról 1934-ben költöztek Máma-pusztára, ahol hite és vallásossága tovább mélyült lelkipásztorainak és hitoktatóinak köszönhetően. A lelki fejlődését illetően jelentős esemény volt az 1938-as balatonfűzfői nyolcnapos népmisszió, melynek hatására a szerzetesi élet iránt érzett elhívatást, azt azonban a forrásokból nem tudjuk, hogy mely rend(ek)hez jelentkezett novíciának. A szerzetesrendek azonban nem támogatták felvételét, a források törvénytelen származását hozzák fel indoknak, azonban fiatal életkora és egyéb életkörülményei jobban indokolhatták az elutasítását.
Családjának és minden szükséget szenvedőnek önzetlenül segített, s családja támogatására szegődhetett el munkáslánynak a fűzfőgyártelepi Nitrokémiába 1939-ben. A lőporgyári munkája során is igyekezett megőrizni, fejleszteni és megvédeni is hitét. Szeretett a kisgyermekekkel foglalkozni és az anyai élethivatást is igen sokra becsülte, de szerzetesi elhívatása hatására 1941. november 23-án, Krisztus Király ünnepén (Mindenszentek előtti utolsó vasárnap, az egyházi év vége) élete első zárt lelkigyakorlata keretében szüzességi fogadalmat tett. A következő évben a Mária Kongregáció kongreganistájává avatták, s a Szívgárda keretében foglalkozott tovább a gyermekekkel. A polgári iskolát is ekkor, már felnőttként végezte el Fűzfőgyártelepen.
A Bódi család az 1940-es évek elején költözött Litérre, és Bódi Mária Magdolna volt az, aki megszervezte a Szívgárda és a Katolikus Dolgozó Lányok Szövetségének litéri tagozatát, amelyek katolikus lelkiséget és hathatós karitatív tevékenységet végeztek a községben.
Bódi Mária Magdolna a fiatalok számára szeretett volna példát állítani életével és halálával egyaránt. Azért imádkozott, hogy fiatalon halhasson meg, s ez a sors is adatott neki a második világháború végén. Litérre 1945. március 23-án érkeztek meg a megszálló szovjet csapatok, s a kastélynál lévő óvóhelynél érték a litéri lányokat és asszonyokat. A szovjet katonák itt is a nők megerőszakolásával kívánták múlatni az időt, ahogy ennek a híre már korábban elért Litérre is, és Magdolna felhívta a helyi nők figyelmét a tisztaságuk megóvásának fontosságára. Ő is ennek lett az áldozata, amikor az óvóhely bejáratánál egy erőszakolni vágyó katonát megsebesített, s menekülés közben az hat golyót lőtt Magdolna hátába. Utolsó szavaival is Krisztushoz imádkozott: "Uram, Királyom! Végy magadhoz!".
Halálát követően Mindszenty József még veszprémi püspökként megindította a szentté avatási eljárását, de akkor ismeretlen okból az iratokat nem küldték el Rómába. Az eljárást csak a rendszerváltás után 1990-ben indította meg Szendi József veszprémi püspök, de a boldoggá avatásra még máig nem került sor.
Bódi Mária Magdolna vértanúhalálának hatására szülei is megtértek és két hétre rá szentségi házasságot kötöttek, a polgári házasságkötésükre azonban csak 9 évre rá, 1954. okt. 30-án került sor.
Forrás:
Halálát követően Mindszenty József még veszprémi püspökként megindította a szentté avatási eljárását, de akkor ismeretlen okból az iratokat nem küldték el Rómába. Az eljárást csak a rendszerváltás után 1990-ben indította meg Szendi József veszprémi püspök, de a boldoggá avatásra még máig nem került sor.
Bódi Mária Magdolna vértanúhalálának hatására szülei is megtértek és két hétre rá szentségi házasságot kötöttek, a polgári házasságkötésükre azonban csak 9 évre rá, 1954. okt. 30-án került sor.
Forrás:
- HUDI 2007. 367-368., 738-739.
- JSZPBF
