dr. Hümpfner Tibor Antal
(1885-1966)
Hümpfner Tibor Antal ciszterci szerzetes és fűzfőgyártelepi római katolikus plébános 130 évvel ezelőtt 1885. február 21-én született a Bács-Bodrog vármegyei Katymáron, Hümpfner Antal és Temmer Zsuzsanna ötödik gyermekeként látta meg a napvilágot.
Gimnáziumi tanulmányait Kalocsán végezte, majd 1901-től ciszterci novíciusként működött előbb Baján, majd Egerben. Felsőfokú teológiai tanulmányait 1904-ben kezdte meg a bécsi Pázmáneumban, majd 1906-tól Innsbruckban folytatta, ahol 1908-ban szerzetesi fogadalmat tett, mellyel a Tibor nevet kapta, és ugyanabban az évben július 2-án pappá szentelték. A teológiai tanulmányait 1909-ben végezte el Innsbruckban, melynek elismeréseként a teológia doktora fokozatot is elnyerte. Tanulmányait követően ciszterci szerzetesként a zirci apátság apáti jegyzőjeként működött 1909-ben, majd még ugyanabban az évben Porván látta el a plébánoshelyettesi funkciót. Porváról 1910-ben Budapestre került, ahol hittanárként dolgozott, majd 1912-től ismét Zircen látta el az apáti titkári feladatkört.Ezután 1915-ben visszatért Budapestre, a Bernardinumba, ahol teológiát tanított, majd 1917-ben plébánossá nevezték ki Budapestre, 1923-ban Porvára, 1924-től ismét Budapestre. Plébánosi tevékenységét követően 1926-ban az ausztriai wettingen-mehrerau-i ciszterci apátságba került, ahol generális apáti titkár és kereskedelmi iskolai hittanár volt. A generális apáti titkári feladatokat 1927-től Rómában folytatta. Életpályája során 1936-ban Kanadába, Montréalba is eljutott, ahol egy évig misszionáriusként tevékenykedett. Missziós útjáról visszatérve nyugodtabb lelkipásztori tevékenységet folytatott élete hátralevő részében, így 1937-től Tósokberénden volt lelkész, majd 1951-től Fűzfőgyártelep plébánosa volt. Fűzfőgyártelepi plébánosként látta el a litéri katolikus lelkek gondozását, ami komoly kihívást jelenthetett a Rákosi-rémuralom, az '56-os forradalom és az azt követő Kádári diktatúra megtorlásainak vészterhes időszakaiban. Fűzfőgyártelepről 1959-ben nyugalomba vonult Felsőörsre, ahol a püspöki szőlőkben élte utolsó békés éveit, s itt is szenderült végső nyugalomba az Úrban 1966. április 12-én.
Hümpfner Tibor egyházi tevékenysége mellett kiemelkedő művészettörténész is volt, egyetemi tanulmányai során a ciszterci rend történetét kutatta, majd az 1912-1913-ban folytatott zirci ciszterci apátsági ásatásokat már ő maga irányította. Német anyanyelve mellett, magyar, latin, francia, olasz és szerb nyelven írt és olvasott, és számos cikke és tanulmánya jelent meg a Cistercienser Chronikban és a Katolikus Nevelésben.
Főbb művei:
- Les fils de S. Bernard en Hongrie. Bp., 1927.
- Archivum et bibliotheca Cistercii et quattuor primarum filiarum eius. Róma, 1933.
- A zirci apátsági templom ásatása (1912–1913). = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. Vp., 1964.
http://literadattar.blogspot.hu/p/a-litert-ellato-romai-katolikus.html
***
Felhasznált irodalom
- Hümpfner Tibor fényképe: http://wiki.strandkonyvtar.hu/index.php?title=H%C3%BCmpfner_Tibor
- Helytörténeti Gyűjtemény - Balatonalmádi, Balatonfüred, Zirc: http://wiki.strandkonyvtar.hu/index.php?title=H%C3%BCmpfner_Tibor
- Magyar Katolikus Lexikon: http://lexikon.katolikus.hu/H/H%C3%BCmpfner.html
- Rajczi Pál: A Veszprémi Egyházmegye Névtára, Veszprém, 1992. 261.
- Tósokberénd városrész weboldala: http://tosokberend.hu/index.php?mp=neves/humpfner