Litéri Életrajzi Lexikon - Veresegyházy János

Veresegyházy János (XVII. század második fele - 1741 után)
litéri református lelkész

Születési hely, idő: ismeretlen, XVII. század második fele

Elhalálozás helye, ideje: ismeretlen, 1741 után

Apja: ismeretlen

Anyja: ismeretlen

Házastársa(i): ismeretlen

Vázlatos életrajz:

• 1689-ben Debrecen, subscribálás
• 1720-tól Szőlős, levita (lelkészi funkciót ellátó tanító)
• 1723-ban exmittáltatott Paloznak részére
• 1723-tól Paloznak, lelkész
• 1732-től Pécsely, lelkész
• 1738-ban egy Lepsényben tartott közgyűlés Litérre helyezte
• 1738-tól Litér, lelkész

Forrás:

• HUDI 2007. 124., 126.
• PRGY P&R I. 2009. 212., 666.

Litéri Életrajzi Lexikon - Enyingi Márton

Enyingi Márton (XVII. század vége - 1756 után)
olaszfalui, litéri református lelkész, preoráns tanító

Születési hely, idő: ismeretlen, XVII. század vége
Elhalálozás helye, ideje: ismeretlen, 1756 után

Apja: ismeretlen
Anyja: ismeretlen
Házastársa(i): ismeretlen

Vázlatos életrajz:

• 1720 körül Ősi, rektor (tanító)
• kb. 1728-tól Olaszfalu, lelkész
• 1732-ben az elűzött olaszfalui reformátusokkal Litérre települ, ahol megszervezi a litéri református gyülekezetet
• 1732-től Litér, lelkész, rektor (tanító)
• 1733-ban Litér, adjurált lelkész
• 1738-tól Paloznak, lelkész
• 1756-ban Inota, lelkész

Forrás:

• HUDI 2007. 124-125.
• PRGY P&R I. 2009. 212., 388.

185 éve szentelték pappá Schubert Károlyt

Schubert Károly

(1805-1853)

Schubert Károly hajmáskéri plébánost 185 évvel ezelőtt, 1830. április 20-án szentelte pappá Veszprémben Kopácsy József veszprémi püspök. Hajmáskéri plébánosként 14 éven át látta el Litér fíliájának katolikus lelkeit. Korának egy igen művelt személyisége volt, 90 kötetes könyvtárat gyűjtött össze, s kiválóan beszélt német anyanyelvén kívül magyarul, franciául, olaszul, lengyelül és románul is. Az 1848-as események sodrában a hajmáskéri nemzetőrség szervezőjévé és kapitányává lépett elő, s a papi reverendát forradalmi mundérra cserélte. A szabadságharc bukása utáni börtönévek testileg és lelkileg is megtörték, s korai halálához vezettek.

A Litért gondozó hajmáskéri plébánosokról bővebben:
http://literadattar.blogspot.hu/p/a-litert-ellato-romai-katolikus.html

108 éve hunyt el Nyikos Kálmán

nemes Nyikos Kálmán

(1831-1907)

Nemes Nyikos Kálmán litéri református lelkész 108 évvel ezelőtt, 1907. április 16-án hunyt el Litéren. Azon kevés litéri reformátusok közé tartozik, akik a litéri temetőben kerültek végső nyugalomra. Fiatalemberként részt vett az 1848-1849-es eseményekben, futári és irodai szolgálatot teljesített. Fél emberöltőnyi, pontosabban 43 éves litéri lelkészi szolgálatával a leghosszabban Litéren működő református tiszteletes személyét tisztelhetjük személyében.

A litéri református lelkészekről bővebben:

http://literadattar.blogspot.hu/p/blog-page.html

164 éve hunyt el Simon Imre

nemes Simon Imre

(1791-1851)

Nemes Simon Imre litéri református lelkész 164 évvel ezelőtt, 1851. április 14-én hunyt el szélhűdésben, a Zala vármegyei Balatonhenyén. Szentkirályszabadjai születésű nemesemberként ő volt az első Litéren lelkésszé avatott prédikátor. A helyi református lelkek gondozását 13 éven keresztül látta el hivatalában.

Bővebben Simon Imréről:

http://literadattar.blogspot.hu/2015/02/224-eve-szuletett-simon-imre.html

49 éve hunyt el Hümpfner Tibor

dr. Hümpfner Tibor

(1885-1966)

Dr. Hümpfner Tibor Antal ciszterci szerzetes és fűzfőgyártelepi plébános 49 évvel ezelőtt, 1966. április 12-én hunyt el Felsőörsön. Fűzfőgyártelepi plébánossága idején 8 éven át látta el a litéri katolikus hívek lelki gondozását. Egyházi hivatása mellett kiváló művészettörténészként is ismert volt, személyében a magyarországi ciszterci rend egyik legkiemelkedőbb XX. századi személyiségét tisztelhetjük.

Hümpfner Tiborról bővebben:

http://literadattar.blogspot.hu/2015/02/130-eve-szuletett-humpfner-tibor.html

144 éve halt meg Szoboszlai Rácz András

nemes Szoboszlai Rácz András

(1811-1871)

Szoboszlai Rácz Anrdás litéri református lelkész, '48-as nemzetőr kapitány 144 évvel ezelőtt hunyt el a Litérrel szomszédos Szentistvánon 1871. április 8-án. Református lelkészként 12 éven keresztül szolgált Litéren, és döntő szerepe volt az 1848-as forradalmi változások következtében életre hívott nemzetőrség litéri megszervezésében.

Szoboszlai Rácz András a Litérrel szomszédos Szentkirályszabadján látta meg a napvilágot 1811. január 14-én, Szoboszlai Rácz Sámuel Zemplén vármegyei származású nemes és Szép Sára gyermekeként.

Az elemi iskolát lakóhelyén, Szentkirályszabadján végezte, majd a Pápai Református Kollégiumban tanult teológiát. Tanulmányai során Pozsonyba és Bécsbe is eljutott. Szolgáló tevékenységét először rektorként (tanítóként) kamatoztatta Szilasbalháson 1831 és 1833 között. Lelkészi pályafutásának kezdetén 1835-ben candidátussá lépett elő, így a Veszprémi egyházmegye tractusának, majd Barnag község segédlelkésze lett. A segédlelkészi tapasztalatok eredményeként 1836-ban került sor lelkésszé avatására a Fejér vármegyei Mohán, ahol négy éven keresztül szolgált lelkészként. Moháról Hajmáskérre került, ahol két évig volt a helyi közösség lelkésze.

Litérre 1842. március 16-án érkezett feleségével, Hetessy Eszterrel, Hetessy István vörösberényi lelkész lányával. Litéren négy gyermekük született: Géza, József, Gyula és Kálmán. Rácz Andrást az 1848-as forradalom és az azt követő forradalmi rendszer Litéren érte, mely folyamatokba polgári és katonai tekintetben is tevékenyen beavatkozott. A kálvinista lelkészek és tanítók mindenütt elkötelezett hívei voltak a forradalomnak, így Rácz András is elsőként kezdte meg a litéri nemzetőrség szervezését, s a Litér székhelyű, Papkeszit és Vilonyát is magába foglaló 24. nemzetőr kapitányságnak lett a kapitánya. Főhadnagya Somody József litéri református tanító lett, s alattuk szolgált egy őrmester, 7 káplár, valamint közel 150 nemzetőr. A szabadságharc leverése után, letéve a kardot ismét Litéren folytatta lelkészi hivatását egészen 1854 márciusáig, amikor a szomszédos Szentistván községbe helyezték át, ahol haláláig látta el a lelkészi hivatalt.

További információk a litéri református lelkészekről:
http://literadattar.blogspot.hu/p/blog-page.html

***
Felhasznált irodalom

• A kép illusztráció In: Somogyi Győző: A szabadságharc katonái, Budapest, 2011. 71.
• „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi anyakönyvei 1823-1952 (A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 12. Jubileumi kötetek 1. Pápa, 2012.) 124. http://library.hungaricana.hu/hu/view/PRGYK_Fk_12_Jub_01/?pg=125&zoom=h&layout=s 
• Hudi József (szerk.): Litér község története, Litér, 2007. 124., 129. 
• Litéri református anyakönyv II. kötet, vegyes, 1826-1873
• Pápai Református Gyűjtemények - Adattár - lelkészek 1760-1848 (http://www.papacollege.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1398&Itemid=83)