nemes Szoboszlai Rácz András
(1811-1871)
Szoboszlai Rácz Anrdás litéri református lelkész, '48-as nemzetőr kapitány 144 évvel ezelőtt hunyt el a Litérrel szomszédos Szentistvánon 1871. április 8-án. Református lelkészként 12 éven keresztül szolgált Litéren, és döntő szerepe volt az 1848-as forradalmi változások következtében életre hívott nemzetőrség litéri megszervezésében.
Szoboszlai Rácz András a Litérrel szomszédos Szentkirályszabadján látta meg a napvilágot 1811. január 14-én, Szoboszlai Rácz Sámuel Zemplén vármegyei származású nemes és Szép Sára gyermekeként.
Az elemi iskolát lakóhelyén, Szentkirályszabadján végezte, majd a Pápai Református Kollégiumban tanult teológiát. Tanulmányai során Pozsonyba és Bécsbe is eljutott. Szolgáló tevékenységét először rektorként (tanítóként) kamatoztatta Szilasbalháson 1831 és 1833 között. Lelkészi pályafutásának kezdetén 1835-ben candidátussá lépett elő, így a Veszprémi egyházmegye tractusának, majd Barnag község segédlelkésze lett. A segédlelkészi tapasztalatok eredményeként 1836-ban került sor lelkésszé avatására a Fejér vármegyei Mohán, ahol négy éven keresztül szolgált lelkészként. Moháról Hajmáskérre került, ahol két évig volt a helyi közösség lelkésze.
Litérre 1842. március 16-án érkezett feleségével, Hetessy Eszterrel, Hetessy István vörösberényi lelkész lányával. Litéren négy gyermekük született: Géza, József, Gyula és Kálmán. Rácz Andrást az 1848-as forradalom és az azt követő forradalmi rendszer Litéren érte, mely folyamatokba polgári és katonai tekintetben is tevékenyen beavatkozott. A kálvinista lelkészek és tanítók mindenütt elkötelezett hívei voltak a forradalomnak, így Rácz András is elsőként kezdte meg a litéri nemzetőrség szervezését, s a Litér székhelyű, Papkeszit és Vilonyát is magába foglaló 24. nemzetőr kapitányságnak lett a kapitánya. Főhadnagya Somody József litéri református tanító lett, s alattuk szolgált egy őrmester, 7 káplár, valamint közel 150 nemzetőr. A szabadságharc leverése után, letéve a kardot ismét Litéren folytatta lelkészi hivatását egészen 1854 márciusáig, amikor a szomszédos Szentistván községbe helyezték át, ahol haláláig látta el a lelkészi hivatalt.
További információk a litéri református lelkészekről:
http://literadattar.blogspot.hu/p/blog-page.html
***
Felhasznált irodalom
Felhasznált irodalom
- A kép illusztráció In: Somogyi Győző: A szabadságharc katonái, Budapest, 2011. 71.
- „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi anyakönyvei 1823-1952 (A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 12. Jubileumi kötetek 1. Pápa, 2012.) 124. http://library.hungaricana.hu/hu/view/PRGYK_Fk_12_Jub_01/?pg=125&zoom=h&layout=s
- Hudi József (szerk.): Litér község története, Litér, 2007. 124., 129.
- Litéri református anyakönyv II. kötet, vegyes, 1826-1873
- Pápai Református Gyűjtemények - Adattár - lelkészek 1760-1848 (http://www.papacollege.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1398&Itemid=83)