Új adattár! Litér község lélekösszeírása 1769-1776

Az új adattárban olvashatják Litér 1769-1776-os lélekösszeírását (Conscriptio Animarum), melyet a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárban őriznek. Az eredeti latin nyelvű lélekösszeírás tisztázott változata olvasható magyarra fordított szöveggel, a nevek után zárójelben olvasható a személyek életkora, felekezeti és egyéb adataik. Ezen összeírás szerint Litéren 59 lakóház volt, 337 lakójából 326 protestáns és 11 római katolikus.

Az adattárat megtekinthetik az alábbi linkre kattintva:

Litér község lélekösszeírása 1769-1776

Új adattár! Litér község lélekösszeírása 1757

Az oszmán Hódoltság alóli felszabadulást követően csak évtizedek alatt épült ki újra a veszprémi római katolikus egyházmegye plébániahálózata. A XVIII. századi hathatós egyházszervezés és rekatolizációs eredmények folytán vált szükségessé az egyházmegye településeinek lélekösszeírása, melyek közül az 1757. éviben szerepel először Litér község.

Az új adattárban olvashatják Litér 1757-es lélekösszeírását (Conscriptio Animarum), amely szerint akkoriban Litéren 51 lakóház volt, 286 lakójából 238 református, közülük 4 hitehagyott katolikus (aposztata), 36 római katolikus, 11 evangélikus és 1 zsidó.

Az adattárat megtekintheti az alábbi linkre kattintva:

http://literadattar.blogspot.hu/p/liter-kozseg-lelekosszeirasa-1757.html

Új adattár! Kimutatás Litér lakosságának család- és keresztneveirõl - 1896

Újabb érdekes adattárral bővült gyűjteményünk: Litér község lakosságának család- és keresztneveinek kimutatásával az 1896-os évből. Ezen adattár érdekes forrásként szolgál a falu lakosságszámának és névadási szokásainak megismerése érdekében.

Az összegyűjtött adatok alapján 498 fő lakott 1896 végén Litéren, közülük 244 férfi és 254 nő, beleértve a gyermekeket is. A litéri családnevek között a történelmi családok szerepelnek az első három helyen (Pap 30 fő, Mester 24 fő, Takács 24 fő), illetve a 10 fő feletti családnevek (Csere 17 fő, Nagy 16 fő, Fülöp 12 fő, Pőcz 11 fő, Kaki, Kovács, Tóth, Váradi 10-10 fő) is mind még ezt a tendenciát mutatják, s a betelepült családok nevei csak kisebb számban fordulnak elő. A keresztnévadás esetében a férfiaknál a János 46, a József 45 fővel toronymagasan vezetett, míg a női nevek közül a Mária 48, Lídia 40, Julianna 36 fővel voltak a legkedveltebbek.

A kimutatás adattárát és eredeti oldalainak digitalizált képeit megtekintheti az alábbi linkre kattintva:

http://literadattar.blogspot.hu/p/l.html

Litér és környékének törökkori összeírása (fakszimile digitalizált dokumentumok)

A korábban közölt arab írásos török szöveg után a bécsi Osztrák Nemzeti Könyvtár (Österreichische Nationalbibliothek) által őrzött oszmán adóösszeírás digitálisan átdolgozott fénymásolatát is megtekinthetik az érdeklődők. A korábbi gyűjteményhez hasonlóan Litér és a környező települések név szerinti összeírásait olvashatjuk 1563 és 1565 között, immáron a fakszimile szövegekkel kiegészítve.

Az adattár és a digitalizált dokumentumok megtekinthetők az alábbi linkre kattintva:

http://literadattar.blogspot.hu/p/liter_24.html

Litéri Életrajzi Lexikon - Barbarics István

Barbarics István (1823-1895)
hajmáskéri plébános

Születési hely, idő: Devecser, 1823. aug. 18.
Elhalálozás helye, ideje: Ősi, 1895. ápr. 28.

Apja: Barbarics Antal
Anyja: Vanizsap Erzsébet

Vázlatos életrajz:

• győri akadémia, II. éves filozófus
• 1844-től veszprémi szeminárium
• 1848-ban Veszprémben, pappá szentelés
• 1848-tól Sümegcsehi, káplán
• 1851-től Tüskevár, káplán
• 1853-tól Káptalanfa, káplán
• 1855-ben zsinati vizsga
• 1855-től Várpalota, káplán
• 1856-tól Hajmáskér, adminisztrátor
• 1860-tól Hajmáskér, plébános
• 1868-ban lemondott

Életrajz:

Barbarics István hajmáskéri plébános 1823. augusztus 23-án látta meg a napvilágot Devecserben, Barbarics Antal és Vanizsap Erzsébet első gyermekeként. Teológiai tanulmányait a győri akadémián kezdte meg, ahol másodéves filozófusként került a veszprémi szemináriumba.

A szeminárium elvégzését követően zichi és vásonkeői Zichy Domonkos veszprémi püspök 1848. június 15-én pappá szentelte. A fiatal papra ezután 12 hosszú évig a kápláni szolgálat következett. Káplánként szolgált 1848-tól a sümegcsehi, 1851-től a tüskevári, 1853-tól a káptalanfai, 1855-től a várpalotai plébános mellett, és még ugyanabban az évben zsinati vizsgát tett.

Ezt követően kapott lehetőséget a plébániai feladatok ellátására. Így került adminisztrátorként Hajmáskérre 1856 novemberében, az akkor Ősibe helyezett Németh János plébános helyére. A plébánosi kinevezésére azonban négy esztendőt kellett várnia, amelyet 1860-ban nyert el Ranolder János püspöktől. Hajmáskéri plébánosként tehát összesen 12 évig gondozta a túlnyomóan reformátusok által lakott régióban élő katolikus lelkeket, így Litért is. A hivataláról azonban feltehetőleg egészségi állapota miatt 1868-ban lemondott, mivel haláloka alapján eskórban (epilepszia) szenvedhetett. Nyugalomba vonult, és mint kiérdemült plébános Ősiben telepedett le, ahol 1895. április 28-án bekövetkezett haláláig élt. Temetésére az ősi köztemetőben került sor, melyet a tisztelendő Ellmann János peremartoni plébános végzett 1895. május 1-én délelőtt 10 órakor.

Forrás:

• PFEIFFER 1987. 265-266.
• RAJCZI 1992. 266.

120 éve hunyt el Barbarics István

Barbarics István hajmáskéri plébános 120 évvel ezelőtt, 1895. április 28-án hunyt el Ősiben. Egész életében csupán Hajmáskéren működött plébánosként, s így 12 éven keresztül látta el Litér fília római katolikusainak is a lelki gondozását. A hajmáskéri plébániáról azonban epilepsziája miatt le kellett mondania 1868-ban, és Ősibe vonult vissza élete hátralevő részére.

Barbarics Istvánról bővebben:

Litéri Életrajzi Lexikon - Barbarics István

Litéri Életrajzi Lexikon - Androsits István

dr. Androsits István Ferenc László (1906-1997)
fűzfőgyártelepi plébános

Születési hely, idő: Kaposvár, 1906. márc. 31.

Elhalálozás helye, ideje: Székesfehérvár, 1997. júl. 28.

Apja: dr. Androsits István ügyvéd

Anyja: Hochbaum Margit

Vázlatos életrajz:

• 1916-1924 Kaposvár, gimnázium
• Bécs, Pázmáneum, teológia
• 1929-ben Veszprémben, pappá szentelés
• 1929-től Neusclossban, házikáplán
• 1930-ban doktorrá avatták
• 1930-tól Dégen, káplán
• 1931-től Veszprém, filozófiatanár és szemináriumi felügyelő
• 1935-ben adminisztrátorként megszervezte a fűzfőgyártelepi lelkészséget
• 1935-1936 felépíttette a balatonfűzfői templomot
• 1937-1938 felépíttette a fűzfőgyártelepi templomot
• 1941-re befejezte a litéri katolikus iskola és tanítólakás építtetését
• 1943-1944 frontszolgálatos tábori lelkész a 38. gyalogezrednél
• 1944-től Herend, adminisztrátor
• 1946-tól Veszprém, a Dávid Árvaház igazgatója
• 1946-1948 helyreállította a Davidikum épületét
• 1948-tól Veszprém, szemináriumi gondnok, lelkiigazgató, bölcselet- és hittanár, püspöki tanácsos és kisszemináriumi igazgató
• 1948-1950 helyreállította a kisszeminárium épületét
• 1952-ben a kommunista állam eltiltotta az egyházi szolgálattól, gyári munkás lett Budapesten
• 1955-ben Lajoskomárom, plébánoshelyettes
• 1955-ben bebörtönözték
• 1956-tól Toponár, plébános
• 1958-tól Öreglak, plébános
• 1969-től Kaposvár, Jézus Szíve plébánia, plébános
• 1970-től Kaposvár, Nagybologasszony plébánia, plébános
• 1979-ben nyugdíjba vonult a pápai Szent István plébániára
• 1996-tól tiszteletbeli kanonok.
• halálig a székesfehérvári Papi Otthonban lakott

Életrajz:

Androsits István Ferenc László fűzfőgyártelepi plébános 1906. március 31-én, Kaposvárott látta meg a napvilágot dr. Androsits István ügyvéd és Hochbaum Margit gyermekeként. Alap- és középfokú tanulmányait szülővárosában, Kaposvárott végezte 1924-ig, majd Bécsben, a Pázmeáneumban folytatta teológiai tanulmányait. Pappá szentelésére Veszprémben került sor 1929. június 23-án Rott Nándor veszprémi püspök által.

Pappá szentelését követően az ausztriai Neusclossban kezdte meg papi szolgálatát, mint házikáplán. Bécsi tanulmányai befejeztével 1930-ban doktorrá avatták. Ezt követően Dégen volt káplán, majd 1931-től Veszprémben, mint filozófiatanár és szemináriumi felügyelő működött.

Veszprémből került 1935-ben adminisztrátorként Fűzfőgyártelepre, ahol megszervezte a fűzfőgyártelepi lelkészséget, felépíttette a balatonfűzfői, majd a fűzfőgyártelepi templomot. Fűzfőgyártelepi szolgálata során 1941-re befejezte a litéri katolikus iskola és tanítólakás építtetését.

A második világháborúban 1943-1944-ben frontszolgálatos tábori lelkészként szolgált a 38. gyalogezrednél, majd hazatérése után két véig Herenden volt adminisztrátor. Herendről Veszprémbe került, ahol a Dávid Árvaház igazgatója lett, s ezalatt helyreállította a háborús sérülést szenvedett Davidikum épületét. Utána, 1948-tól a veszprémi szeminárium gondnoka, lelkiigazgatója, bölcselet- és hittanára, püspöki tanácsosa és kisszemináriumi igazgatója feladatköröket látta el négy éven keresztül. Ezalatt helyreállíttatta a szintén háborús sérülést szenvedett kisszeminárium épületét.

A kommunista Rákosi-diktatúra 1952-ben eltiltotta az egyházi szolgálattól, így kénytelen volt gyári munkásként dolgozni Budapesten. A papi szolgálatba csak 1955-ben Lajoskomáromban került vissza, mint plébánoshelyettes, de még ugyanabban az évben bebörtönözték.

Szabadulását követően 1956-tól Toponáron, 1958-tól Öreglakon, 1969-től a kaposvári Jézus Szíve plébánián, 1970-től a szintén kaposvári Nagyboldogasszony plébánián szolgált plébánosként.

1979-ben nyugdíjba vonult a pápai Szent István plébániára, s nyugdíjasként 1996-ban tiszteletbeli kanonokká nevezték ki. Élete végén a székesfehérvári Papi Otthonban lakott, s itt is halt meg 1997. július 28-án, de temetésére augusztus 5-én szülővárosában, Kaposvárott került sor.

Forrás:

• SZEPH
• HUDI 2007. 366.
• PFEIFFER 1987. 235.
• RAJCZI 1992. 261.