185 éve szentelték pappá Schubert Károlyt

Schubert Károly

(1805-1853)

Schubert Károly hajmáskéri plébánost 185 évvel ezelőtt, 1830. április 20-án szentelte pappá Veszprémben Kopácsy József veszprémi püspök. Hajmáskéri plébánosként 14 éven át látta el Litér fíliájának katolikus lelkeit. Korának egy igen művelt személyisége volt, 90 kötetes könyvtárat gyűjtött össze, s kiválóan beszélt német anyanyelvén kívül magyarul, franciául, olaszul, lengyelül és románul is. Az 1848-as események sodrában a hajmáskéri nemzetőrség szervezőjévé és kapitányává lépett elő, s a papi reverendát forradalmi mundérra cserélte. A szabadságharc bukása utáni börtönévek testileg és lelkileg is megtörték, s korai halálához vezettek.

A Litért gondozó hajmáskéri plébánosokról bővebben:
http://literadattar.blogspot.hu/p/a-litert-ellato-romai-katolikus.html

108 éve hunyt el Nyikos Kálmán

nemes Nyikos Kálmán

(1831-1907)

Nemes Nyikos Kálmán litéri református lelkész 108 évvel ezelőtt, 1907. április 16-án hunyt el Litéren. Azon kevés litéri reformátusok közé tartozik, akik a litéri temetőben kerültek végső nyugalomra. Fiatalemberként részt vett az 1848-1849-es eseményekben, futári és irodai szolgálatot teljesített. Fél emberöltőnyi, pontosabban 43 éves litéri lelkészi szolgálatával a leghosszabban Litéren működő református tiszteletes személyét tisztelhetjük személyében.

A litéri református lelkészekről bővebben:

http://literadattar.blogspot.hu/p/blog-page.html

164 éve hunyt el Simon Imre

nemes Simon Imre

(1791-1851)

Nemes Simon Imre litéri református lelkész 164 évvel ezelőtt, 1851. április 14-én hunyt el szélhűdésben, a Zala vármegyei Balatonhenyén. Szentkirályszabadjai születésű nemesemberként ő volt az első Litéren lelkésszé avatott prédikátor. A helyi református lelkek gondozását 13 éven keresztül látta el hivatalában.

Bővebben Simon Imréről:

http://literadattar.blogspot.hu/2015/02/224-eve-szuletett-simon-imre.html

49 éve hunyt el Hümpfner Tibor

dr. Hümpfner Tibor

(1885-1966)

Dr. Hümpfner Tibor Antal ciszterci szerzetes és fűzfőgyártelepi plébános 49 évvel ezelőtt, 1966. április 12-én hunyt el Felsőörsön. Fűzfőgyártelepi plébánossága idején 8 éven át látta el a litéri katolikus hívek lelki gondozását. Egyházi hivatása mellett kiváló művészettörténészként is ismert volt, személyében a magyarországi ciszterci rend egyik legkiemelkedőbb XX. századi személyiségét tisztelhetjük.

Hümpfner Tiborról bővebben:

http://literadattar.blogspot.hu/2015/02/130-eve-szuletett-humpfner-tibor.html

144 éve halt meg Szoboszlai Rácz András

nemes Szoboszlai Rácz András

(1811-1871)

Szoboszlai Rácz Anrdás litéri református lelkész, '48-as nemzetőr kapitány 144 évvel ezelőtt hunyt el a Litérrel szomszédos Szentistvánon 1871. április 8-án. Református lelkészként 12 éven keresztül szolgált Litéren, és döntő szerepe volt az 1848-as forradalmi változások következtében életre hívott nemzetőrség litéri megszervezésében.

Szoboszlai Rácz András a Litérrel szomszédos Szentkirályszabadján látta meg a napvilágot 1811. január 14-én, Szoboszlai Rácz Sámuel Zemplén vármegyei származású nemes és Szép Sára gyermekeként.

Az elemi iskolát lakóhelyén, Szentkirályszabadján végezte, majd a Pápai Református Kollégiumban tanult teológiát. Tanulmányai során Pozsonyba és Bécsbe is eljutott. Szolgáló tevékenységét először rektorként (tanítóként) kamatoztatta Szilasbalháson 1831 és 1833 között. Lelkészi pályafutásának kezdetén 1835-ben candidátussá lépett elő, így a Veszprémi egyházmegye tractusának, majd Barnag község segédlelkésze lett. A segédlelkészi tapasztalatok eredményeként 1836-ban került sor lelkésszé avatására a Fejér vármegyei Mohán, ahol négy éven keresztül szolgált lelkészként. Moháról Hajmáskérre került, ahol két évig volt a helyi közösség lelkésze.

Litérre 1842. március 16-án érkezett feleségével, Hetessy Eszterrel, Hetessy István vörösberényi lelkész lányával. Litéren négy gyermekük született: Géza, József, Gyula és Kálmán. Rácz Andrást az 1848-as forradalom és az azt követő forradalmi rendszer Litéren érte, mely folyamatokba polgári és katonai tekintetben is tevékenyen beavatkozott. A kálvinista lelkészek és tanítók mindenütt elkötelezett hívei voltak a forradalomnak, így Rácz András is elsőként kezdte meg a litéri nemzetőrség szervezését, s a Litér székhelyű, Papkeszit és Vilonyát is magába foglaló 24. nemzetőr kapitányságnak lett a kapitánya. Főhadnagya Somody József litéri református tanító lett, s alattuk szolgált egy őrmester, 7 káplár, valamint közel 150 nemzetőr. A szabadságharc leverése után, letéve a kardot ismét Litéren folytatta lelkészi hivatását egészen 1854 márciusáig, amikor a szomszédos Szentistván községbe helyezték át, ahol haláláig látta el a lelkészi hivatalt.

További információk a litéri református lelkészekről:
http://literadattar.blogspot.hu/p/blog-page.html

***
Felhasznált irodalom

• A kép illusztráció In: Somogyi Győző: A szabadságharc katonái, Budapest, 2011. 71.
• „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi anyakönyvei 1823-1952 (A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 12. Jubileumi kötetek 1. Pápa, 2012.) 124. http://library.hungaricana.hu/hu/view/PRGYK_Fk_12_Jub_01/?pg=125&zoom=h&layout=s 
• Hudi József (szerk.): Litér község története, Litér, 2007. 124., 129. 
• Litéri református anyakönyv II. kötet, vegyes, 1826-1873
• Pápai Református Gyűjtemények - Adattár - lelkészek 1760-1848 (http://www.papacollege.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1398&Itemid=83)

109 éve született dr. Androsits István

dr. Androsits István

(1906-1997)

Androsits István Ferenc László fűzfőgyártelepi plébános 109 évvel ezelőtt, 1906. március 31-én Kaposvárott látta meg a napvilágot dr. Androsits István ügyvéd és Hochbaum Margit gyermekeként. Fűzfőgyártelepi működése 8 évében vált Litér katolikus többségű faluvá, Androsits atya közreműködésével fejezték be a litéri katolikus iskola és tanítólakás építését. Személyében a veszprémi egyházmegye egyik legkiválóbb papi személyiségét tisztelhetjük.

Alap- és középfokú tanulmányait szülővárosában, Kaposvárott végezte 1924-ig, majd Bécsben, a Pázmeáneumban folytatta teológiai tanulmányait. Pappá szentelésére Veszprémben került sor 1929. június 23-án Rott Nándor veszprémi püspök által.

Pappá szentelését követően az ausztriai Neusclossban kezdte meg papi szolgálatát, mint házikáplán. Bécsi tanulmányai befejeztével 1930-ban doktorrá avatták. Ezt követően Dégen volt káplán, majd 1931-től Veszprémben, mint filozófiatanár és szemináriumi felügyelő működött.

Veszprémből került 1935-ben adminisztrátorként Fűzfőgyártelepre, ahol megszervezte a fűzfőgyártelepi lelkészséget, felépíttette a balatonfűzfői, majd a fűzfőgyártelepi templomot. Fűzfőgyártelepi szolgálata során 1941-re befejezte a litéri katolikus iskola és tanítólakás építtetését.

A második világháborúban 1943-1944-ben frontszolgálatos tábori lelkészként szolgált a 38. gyalogezrednél, majd hazatérése után két véig Herenden volt adminisztrátor. Herendről Veszprémbe került, ahol a Dávid Árvaház igazgatója lett, s ezalatt helyreállította a háborús sérülést szenvedett Davidikum épületét. Utána, 1948-tól a veszprém szeminárium gondnoka, lelkiigazgatója, bölcselet- és hittanára, püspöki tanácsosa és kisszemináriumi igazgatója feladatköröket látta el négy éven keresztül. Ezalatt helyreállíttatta a szintén háborús sérülést szenvedett kisszeminárium épületét.

A kommunista Rákosi-diktatúra 1952-ben eltiltotta az egyházi szolgálattól, így kénytelen volt gyári munkásként dolgozni Budapesten. A papi szolgálatba csak 1955-ben Lajoskomáromban került vissza, mint plébánoshelyettes, de még ugyanabban az évben bebörtönözték.

Szabadulását követően 1956-tól Toponáron, 1958-tól Öreglakon, 1969-től a kaposvári Jézus Szíve plébánián, 1970-től a szintén kaposvári Nagybologasszony plébánián szolgált plébánosként.

1979-ben nyugdíjba vonult a pápai Szent István plébániára, s nyugadíjasként 1996-ban tiszteletbeli kanonokká nevezték ki. Élete végén a székesfehérvári Papi Otthonban lakott, s itt is halt meg 1997. július 28-án, de temetésére augusztus 5-én szülővárosában, Kaposvárott került sor.

További információk a Litért gondozó katolikus plébánosokról: http://literadattar.blogspot.hu/p/a-litert-ellato-romai-katolikus.html 

***
Felhasznált irodalom

• A kép illusztráció: http://www.eusztak.hu/joo/images/stories/plebanosok_fotok/pl_androsits.jpg
• Herendi Római Katolikus Plébánia honlapja: http://www.eusztak.hu/joo/herendi-plebanosok/55-dr-androsits-istvan-
• Hudi József (szerk.): Litér község története, Litér, 2007. 366.
• Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950), München, 1987. 235.
• Rajczi Pál: A Veszprémi Egyházmegye Névtára, Veszprém, 1992. 261.

205 éve halt meg Balásy János

Balásy János

(1740 körül-1810)

Balásy János hajmáskéri plébános 205 évvel ezelőtt, 1810. március 30-án Veszprémben, az Aggpapok Házában szenderült el az Úrban. Jezsuita papként 13 éven keresztül látta el a hajmáskéri plébánia, így a litéri katolikus hívek lelki gondozását is.

Balásy János a Zala vármegyei Zalakoppányon született 1740 körül, majd a veszprémi szemináriumban végezte tanulmányait. Pappá szentelésére 1764-ben került sor Veszprémben, s a szertartást nagymányai és aranyosmaróti Koller Ignác veszprémi püspök, a veszprémi püspöki (ma érseki) palota építtetője végezte.

Pappá szentelését követően Salomvárott kezdte meg kápláni működését, azonban még ugyanabban az évben felvételt nyert a nagyszombati egyetemre, a Collegium Rubrorumba, ahol 1767-ig teológiát hallgatott. Ezen tanulmányai során 1766. november 4-én lépet be a jezsuita rendbe.

Nagyszombati tanulmányait követően 1770. március 26-án kezdte meg plébánosi működését Hajmáskéren, s ekkor kerültek gondozásába a litéri katolikus hívek is. Mivel ekkor még Litéren nem engedélyezték a református vallásgyakorlást, így a helyi kálvinista közösség gondozását is ő végezte 13 hoszú esztendőn keresztül. Hajmáskérről 1783. április 9-én Alsópáhokra helyezték át, ahol a helyi plébánia feladatait látta el egészen 1800-ban bekövetkezett visszavonulásáig. Élete utolsó évtizedét a veszprémi Aggpapok Házában töltötte, s itt is halt meg 1810. március 30-án.

További információk a Litért gondozó katolikus plébánosokról: http://literadattar.blogspot.hu/p/a-litert-ellato-romai-katolikus.html 

***
Felhasznált irodalom

• A kép illusztráció: http://mek.oszk.hu/09100/09175/html/images/1804.jpg
• Hermann István: A veszprémi római katolikus egyházmegye igazgatása a 18. században (doktori disszertáció), Budapest, 2011. 303. (http://www.veml.hu/leveltar/data/files/pub/hermanni/Hermann_disszertacio.pdf)
• Hudi József (szerk.): Litér község története, Litér, 2007. 121.
• Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950), München, 1987. 254.
• Rajczi Pál: A Veszprémi Egyházmegye Névtára, Veszprém, 1992. 266.